SUPERBIO® HOLDING

Járulékváltozások 2013-ban

A T/8750 számon benyújtott „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló javaslat tartalmazza a járulék és az egészségügyi hozzájárulás jövő évi módosításait is. A módosítások 2013. január 1-jétől lesznek hatályosak, amennyiben azokat az Országgyűlés elfogadja.

A járulékmódosítások három nagy csoportba sorolhatók:

1.) Egészségügyi szolgáltatási járulék módosítása:

Minden Magyarországon élőnek joga van arra, hogy a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe. Ez az ellátás azonban nem ingyen jár. A fizetés történhet járulék megfizetésével, amely a járulékköteles jövedelem 4 százaléka, vagy a központi költségvetés befizetéséből. Ez utóbbi esetben, a költségvetés jelenleg havonta, személyenként 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet azok után, akik adott ellátásban részesülnek vagy kiskorúak. Azok, akik sem járulékot nem fizetnek és a költségvetés sem fizet utánuk, kötelesek az egészségügyi ellátásért havonta 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
A benyújtott javaslat alapján, a központi költségvetés havi 5850 forint mértékű befizetése jövő évtől 5790 forintra csökkenne, míg a 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés 6660 forintra emelkedne. Ez utóbbi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés terheli a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat is, így a kiegészítő tevékenységet folytatók havi közterhe is emelkedni fog. Az indokolás szerint ez a javaslat a 2013-as költségvetési törvényjavaslat Egészségbiztosítási Alap bevételi előirányzatait alapozza meg.

2.) A módosítások másik köre a magán-nyugdíjpénztár tagsággal kapcsolatos.

A módosítás lehetővé tenné, hogy az a belföldi, biztosítási jogviszonyban nem álló nagykorú, de nem saját jogú nyugdíjas személy, aki magán-nyugdíjpénztár tagja maradt, megállapodást kössön a nyugdíjbiztosítóval maximum 5 év szolgálati idő megszerzésére. Ez a módosítás egy eddig fennálló különbségtételt szüntetne meg.
A jogalkotó várhatóan eltörli az állami adóhatóságnak azt az adatszolgáltatási kötelezettségét is, amely a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások megállapítására és jogszerű igénybevételének ellenőrzésére irányult. Megszűnik a foglalkoztatónak, a magán-nyugdíjpénztári tagságra vonatkozó nyilvántartási kötelezettsége is. Továbbá a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személynek sem kellene majd a foglalkoztatójának bejelentenie a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét és pénzforgalmi számlájának számát.

3.) „Az új munka törvénykönyve szerint a bedolgozói jogviszony is munkaviszony, ezért a tb kötelezettségeket is a munkaviszonyra irányadó szabályok szerint kell elbírálni”.

Mindezek alapján már nem csak akkor lesz biztosított a bedolgozó, ha a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, hanem a bevételtől függetlenül, a bedolgozói munkára irányuló jogviszony már megalapozza a biztosítási jogviszony létrejöttét.
Nem szól a javaslat a nyugdíjjárulék-alap plafonjának eltörléséről, amelyről a közelmúltban többször is olvashattunk. Ha ez bevezetésre kerül, akkor vélhetően a költségvetési törvény fogja ezt szabályozni. Nem terjed ki a módosítás a kisadózó vállalkozásokra sem. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság is. Mivel a járuléktörvény mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, az egyértelmű szabályozás végett, a kisadózó vállalkozásokra alkotott törvénnyel összhangba kellene hozni a járuléktörvényt.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 11. §-a kiegészülne egy újabb bekezdéssel, mely szerint:
" a Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 3. § (1) bekezdés szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.” Azaz külföldi cégtől, külföldi személytől kapott olyan juttatás után -- amely a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyra tekintettel kerül kifizetésre -- a foglalkoztató átvállalhatja az egészségügyi hozzájárulás megfizetését. Ennek azonban további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.

A törvényjavaslat kiveszi az egészségügyi hozzájárulás alól mentes juttatások köréből az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt. Ezzel egyidejűleg kimondja, hogy nem minősül kifizetőnek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánszemély javára általa jóváírt támogatói adomány tekintetében. Mindezek alapján a magánszemély köteles lesz ezen jövedelem után, százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni.