SUPERBIO® HOLDING

Adómentes díjú biztosítások - ezeket kell tudni

KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK 1995. évi CXVII. törvény

A személyi jövedelemadó (Szja) törvény biztosítási díj fizetéséhez kapcsolódó előírása 2013. január 1-jétől egyértelműen kimondja, hogy – meghatározott kivételektől eltekintve – a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján a biztosított magánszemély a biztosítási díj formájában adóköteles jövedelmet szerez, ha a díj fizetésére a biztosítás szerződőjeként nem ő maga, hanem más személy kötelezett. Korábbi cikkünk folytatásaként most azokat az eseteket ismertetjük, amikor a biztosított helyett más által fizetett díj adómentes.

Ha bármely biztosítási szerződést a biztosított magánszemély helyett egy másik magánszemély (például a szülő) köti meg, és a díj fizetésére ő kötelezett, a biztosítottnak emiatt általában nem keletkezik adókötelezettsége, mert a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték adómentes. Az adómentesség azonban nem vonatkozik az olyan esetre, amikor a juttatás (a díjfizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik [Szja törvény 1. számú melléklet 7.2. alpont].

A kockázati biztosítások esetében adómentes a más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része). Az adómentesség azonban nem vonatkozik az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díjára, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt, és az engedményre nem a díjat fizető más személy, hanem magánszemély jogosult. Ha a biztosítási szerződés utóbb módosul úgy, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a szerződés módosításának időpontjában a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás adómentes díjának egésze adóköteles biztosítási díjnak minősül [Szja törvény 1. számú melléklet 6.3. alpont].

Biztosítás és adózás

Kockázati biztosítás az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke (tehát kizárólag a kockázati esemény bekövetkezésekor fizet a biztosító), továbbá a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló vegyes biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is [Szja törvény 3. § 91. pont].

Szintén adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja. Rendszeres díjnak számít az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét [Szja törvény 1. számú melléklet 6.9. alpont].

A kockázati biztosításnak nem minősülő életbiztosítás olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget, de amelynek van visszavásárlási értéke is [Szja törvény 3. § 92. pont].

Az ilyen (jellemzően befektetési egységekhez kötött) életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, a biztosító nevéről és székhelyéről a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti rendben, magánszemélyenkénti elkülönítésben adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére [Szja törvény 1. számú melléklet 9.6. alpont]. Erre azért van szükség, mert meghatározott esetekben az ilyen adómentes díjak is adókötelessé válhatnak utóbb, ha a biztosító magánszemélynek nem haláleseti szolgáltatást teljesít, vagy a szerződést módosításával a biztosított személyében változás következik be, vagy a biztosítás határozott idejűvé válik.