SUPERBIO® HOLDING

A Magyar Közlöny 31. számában kihirdették az új Polgári törvénykönyvet, amely 2014. március 15-én lép majd hatályba.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen módosításokat tartalmaz az új Ptk. a közkereseti társaságra és a betéti társaságra.

Az új törvénykönyv a jogalanyiság szempontjából egységesen kezeli a gazdasági társaságokat, azaz valamennyi gazdasági társaságot jogi személynek tekinti. Eltérően tehát a jelenleg hatályos szabálytól, a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személynek fog minősülni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnne a tagok mögöttes felelőssége a kkt-ben, illetve a bt beltagja esetében.

Mi vezethette a jogalkotót arra, hogy megszűntesse a jogi személyiség nélküli társaság fogalmát? A törvény indokolása erről a következőt írja: „Tartalmilag e társaságok eddig is megfeleltek a jogi személyekkel szemben támasztott követelményeknek: saját nevük alatt szerezhetnek jogokat és kötelezettségeket, kötelezettségeikért saját vagyonukkal állnak helyt – még ha a tagok vagy a tagok némelyike mögöttes felelősséggel tartozik is - és bár tagjaik személyének a gazdasági társaságok közül itt volt a legnagyobb jelentősége, a társaság szervezete mégsem kötődött a tagok személyéhez, hiszen a tagok változása esetén is megőrizte a társaság saját elkülönült jogalanyiságát.”

További változások a közkereseti társaság vonatkozásában:

A kkt-knél két új szabályra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az ügyvezetésre, a másik a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozik. A társaság vezetését - az új Ptk. alapján - a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető is elláthatja.
Új szabály, hogy ezen kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezetőnek minősül.
Ha a közkereseti társaságnak a jogutód nélküli megszűnéséig nem marad olyan tagja, aki a társaság vezető tisztségviselői feladatait ellássa, akkor a nyilvántartó bíróság, a társaság részére felügyelő biztost fog kirendelni.

Változások a betéti társaság vonatkozásában:

A jelenlegi szabályozás alapján a kültag a társaság üzletvezetését akkor láthatja el,
- ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja vagy
- ha a társasági szerződés erről így rendelkezik.

Az új szabály kimondja, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, kivételként csak egy esetet említ csak az új kódex. Ha a társaság olyan kényszerhelyzetbe kerül, hogy a társaságnak nem marad ügyvezetésre jogosult tagja, akkor az ügyvezetésből egyébként kizárt kültag is elláthatja a vezetői, azaz az ügyvezetői feladatokat.

A bt jogutód nélküli megszűnéséig – hasonlóan a közkereseti társasághoz – ha nem marad olyan tagja, aki a társaság vezető tisztségviselői feladatait elláthatná, akkor a nyilvántartó bíróság a társaság részére felügyelő biztost fog kirendelni.