SUPERBIO® HOLDING

2012. évi CXLVII. törvény

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról[1]

Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI

Kapcsolódó jogszabály:
Jogszabály 2012. évi CXLVII. törvény

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslatról november 19-én döntött Országgyűlés. Bár még hatályba sem lépett, mégis több ponton módosultak a jövőre bevezetett új kisvállalkozói adónemek feltételei. Így talán megismerhetjük a végleges kisvállalati adót (Kiva) és a kisadózók tételes átalányadóját (Kata). Aki ezeket választja jövőre, annak alig több, mint egy hónapja marad a döntésre és bejelentkezésre. A következőkben röviden ismertetjük, hogy mi is változott november 19-én.

A 2013-tól bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős(?) egyszerűsödését jelenti. A NAV egy tájékoztatóban foglalta össze az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait.

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslathoz a költségvetési bizottság által benyújtott módosítások tovább formálják a magánszemély javára kötött biztosítások díjának adókötelezettségét. Az egyik módosító a tartós befektetésre vonatkozó szabályokat is szigorítja. A javaslatokról sürgősségi eljárásban november 12-én szavazott az Országgyűlés.

A „csomagoknak” visszatérő eleme az áfa-beszedés hatékonyságának növelése. A növekvő áfa-beszedés lehetőségét a NAV azzal táplálja, hogy folyamatosan azt kommunikálja, Magyarországon az európai átlagot meghaladó az áfacsalás. Kevés szó esik arról, hogy a NAV nyilatkozatát követően kerültek nyilvánosságra azok az Európai Bírósági ítéletek, melyek cáfolták a NAV vélelmét. Nem az áfacsalások száma volt átlagon felüli, hanem a NAV uniós áfa irányelv ismerete átlag alatti. A NAV az esetek döntő többségében jogtalanul korlátozza az áfa levonási jogot.