2013.05.12. Új számlázási szabályok gyakorlati alkalmazása

Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének eredményeképpen 2013. január 1-jétől jelentősen módosultak az áfatörvény számlázásra vonatkozó rendelkezései. Fontos újdonság, hogy egységesültek a papíralapú és az elektronikus számlákra vonatkozó követelmények, melyek kapcsán az adóhatóság a napokban tájékoztatót tett közzé. A tájékoztatóban rávilágít az új szabályok helyes értelmezésére, meghatározva a megőrzési kötelezettség teljesítésének feltételéül támasztott “eredet hitelességének” és az „adattartalom sértetlenségének” mibenlétét és az azt biztosítani hivatott „üzleti ellenőrzési eljárás” fogalmát.

Adóváltozások 2013: az áfától az illetékig

Illetékek, szabad vállalkozási zónák, adómentes juttatások, társasági adó, áfa - a legfontosabb adóváltozások összefoglalója.

1. Újra módosították az adótörvényeket

Az osztalékfizetés, osztalékelőleg fizetés szabályai, összefüggései

A magyar számviteli szabályok alapján különös aktualitása van a vállalkozók többségénél a 2012. évi üzleti év zárásának, hiszen a beszámolót május végéig kell elfogadniuk és letétbe is helyezniük abban az esetben, ha az üzleti évük megegyezik a naptári évvel. A társaságok, vállalkozások életében meghatározó az üzleti év zárása, az erre vonatkozó beszámoló elfogadása, és ezzel összefüggésben a tulajdonosi osztalék megállapítása, adózása, illetve a korábbi osztalékelőlegekkel kapcsolódó elszámolás. Tekintettel ennek aktualitására és a felmerülő kérdésekre, ennek összefüggéseit foglaljuk össze a következőkben, két részletben.

Szociális hozzájárulási adó és járulék: mikor, hogyan kell fizetni?

Jogszabály 1997. évi LXXX. törvény
Jogszabály 2011. évi CLVI. törvény

Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet.

A Magyar Közlöny 31. számában kihirdették az új Polgári törvénykönyvet, amely 2014. március 15-én lép majd hatályba.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen módosításokat tartalmaz az új Ptk. a közkereseti társaságra és a betéti társaságra.

Az új törvénykönyv a jogalanyiság szempontjából egységesen kezeli a gazdasági társaságokat, azaz valamennyi gazdasági társaságot jogi személynek tekinti. Eltérően tehát a jelenleg hatályos szabálytól, a közkereseti társaság és a betéti társaság is jogi személynek fog minősülni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnne a tagok mögöttes felelőssége a kkt-ben, illetve a bt beltagja esetében.

Kapcsolódó jogszabályok

Jogszabály 1990. évi XCIII. törvény

A 2013. év január 1-jétől hatályba lépett törvénymódosítások egyike megszüntette a takarékbetét ajándékozásának, öröklésének illetékmentességét, de ez nem érinti az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás, öröklés mentességét az illeték alól.

Kérdés:

Ha a munkáltató áthelyezi vagy megszünteti azt a székhelyet, telephelyet, ahol a munkavállaló munkahelye van, és emiatt azon a helyen nem tudja a továbbiakban foglalkoztatni, kell-e módosítani a munkaszerződést?

A kérdés megválaszolásához a hatályos szabályokat kell tisztáznunk. 2012. július 1-jétől a munkahely megjelölése a munkaszerződésben szükséges tartalmi elem: előírja a törvény a megjelölését, azonban ha ezt elmulasztják a felek, a kisegítő szabály szerint munkahely az a hely, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. A szokásos munkavégzés helyét ezért csak közös megegyezéssel lehet módosítani.

Milyen járulékokat, hogyan kell bevallania az adószámos magánszemélynek?

Példa:
Adószámos magánszemély, nem áfa alany havi bruttó 50 ezer forintról állít ki számlát, 10 százalékos költséghányad megállapítással. Ha kifizetőnek számláz, milyen járulékokat kell tőle vonni? Ha "sima " magánszemélynek számláz, milyen járulékfizetés terheli és hogyan kell bevallani a járulékokat ?

Annak a személynek, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), de nem minősül egyéni vállalkozónak, a tevékenységének végzését megalapozó jogviszony alapján pl: megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét.