A közigazgatási per megindítására adózó részéről azért került sor, mert az adóhatóság másodfokú határozatában a fellebbezésben foglaltakat nemcsak hogy nem fogadta el, hanem nagy számban és széles körben benyújtott iratokat, mint bizonyítékokat különösebb vizsgálat és indokolás nélkül, elutasította, azokat egyszerűen irrelevánsnak tekintette.
Kellő körültekintés körében az adóhatóság olyan elvárásokat támasztott az adózó felé, melyek az adózó által nem teljesíthetők. Konkrétan terhére rótta az adózónak, hogy a vállalkozói szerződés keretében nem ellenőrizte az alvállalkozó szub-alvállalkozóit. A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy az adóhatóság azért nem járt el jogszerűen, mert nem vette figyelembe az időrendiséget.
|
Az új áfaszabályokat a hatályba lépés napjától, azaz április 21-étől alkalmazni kell.
A Magyar Közlöny április 18-ai számában jelent meg az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, amely tartalmában, ahogy ezt a „Módosuló áfa-törvény: ezekre kell készülni április közepétől” c. cikkünkben már jeleztük, valójában kis adósaláta-csomagot takar.
|
A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) több esetben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.
Tanulságok, következtetések.
|
Január 1-jén lépett hatályba az új Munka törvénykönyve távolléti díj számítására vonatkozó azon rendelkezése, miszerint havibéres munkavállaló esetében az egy órára járó összeg meghatározásakor a havibért osztani kell 174-gyel.
A napi távolléti díj összege az így meghatározott, egy órára eső összeg és a szerződés szerinti napi munkaidő szorzata, a havi távolléti díj pedig megegyezik a munkavállaló alapbérével.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítás elfogadása esetén ismét az adott hónap munkanapjainak számát kellene figyelembe venni az egy napra járó alapbér meghatározása során, ahogyan az a régi Mt-ben szerepelt. A távolléti díj számítása munkajogi szempontból.
|
Kapcsolódó jogszabályok
Jogszabály 2007. évi CXXVII. törvény
Jogszabály Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
Bár a 2013-tól életbe lépett új, pénzforgalmi áfázás lehetőségére a 90-es évek közepétől várnak a magyar vállalkozók, viszonylag kevesen éltek vele. Azok közül pedig akik ezt választották, és közbeszerzési vagy egyéb pályázatokban, nagyobb projektekben vesznek részt, csak remélhetik, hogy nem kerülnek hátrányba döntésük miatt.
|
Kapcsolódó jogszabályok
Jogszabály 2007. évi CXXVII. törvény
Hétfőn szavazta meg az Országgyűlés az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatot (T/10238), amely – címének némileg ellentmondva – valójában egy kis adósaláta-csomagot takar. Ennek részeként módosul az általános forgalmi adóról szóló törvény is.
|
Hogyan kell kiszámítani a bírságot, ha nem töltöttem ki az adóalap-kiegészítő nyilatkozatot?
Ha egy magánszemély munkáltatójához nem nyújtott be nyilatkozatot 2012. évben adóalap-kiegészítésére, holott éves jövedelme ingatlan bérbeadás miatt átlépte a 2 millió 424 ezer forintos határt, akkor az adóbevallás 68.sorában 12 százalékos adót kell fizetnie nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt.
|
Hogyan kell jelenteni a Nemzeti Adóhivatal felé, ha egymillió forintot meghaladja a katásnak havonta fizetett összeg? Amennyiben többet számláz a katás, mint évi 6 millió forint, be kell lépnie az áfakörbe?
Kisadózónak 2013-ban kifizetett összeg ebben a hónapban meghaladja az 1 millió forintot.
Technikailag hogyan kell ezt a tényt bejelenteni az adóhatóság felé?
|
Vannak kérdések, amelyek évről-évre előkerülnek, s vannak, amelyeket a jogszabályváltozások miatt tesznek fel az adózók. Néhányat most összegyűjtöttünk.
1. Meddig kell megőrizni a 2012. évi adóbevallást és a kitöltéséhez felhasznált bizonylatokat?
2018. december 31-éig
2. Meddig kell postára adni a magánszemélyek 2012. évi adóbevallását?
2013. május 21.
3. Ha 2012-ben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, vagy kiadása, azt az adóbevallásban át kell-e számítani forintra?
Igen
|
Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mit kell tudni az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett volt magán nyugdíjpénztári tagok nyugellátásáról.
A magánnyugdíjpénztár tagjának társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított öregségi nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-jétől kezdődő időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. [1997. évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Tny.) 21/A (1) bek., 1. sz. melléklet.]
|
