A napokban elkeseredetten hívott fel egy használtruha kereskedő ismerősöm, hogy a NAV ellenőrei próbavásárlást hajtottak végre üzletében (nyugtát nem adott) akik csak utólag igazolták magukat. Kérték tőle az áru eredetét igazoló bizonylatokat is (nem tudta felmutatni). Végül jegyzőkönyvbe foglalták megállapításaikat, melyek nagyjából a következők voltak: Az eladó a vásárlásról bizonylatot nem állított ki, az áru eredetét nem tudta igazolni. További vizsgálat indul. Nézzük meg a történtek jogszabályi hátterét, hiszen ilyenkor mindenféle érzések kavaroghatnak bennünk.
|
A Magyar Közlöny 31. számában kihirdetésre került az új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely 2014. március 15-én lép majd hatályba. Segítve a felkészülést az új törvény alkalmazására, cikkünkben bemutatjuk a gazdasági alapítására vonatkozó szabályokat.
Mindenekelőtt nézzük meg: mi is a gazdasági társaság?
A gazdasági társaságokat a tagok vagyoni hozzájárulásukkal, üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre. Az új Ptk. kimondja, hogy a gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás. Jogi személyiség azt jelenti, hogy a gazdasági társaság jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek.
|
Egyet lehet érteni az agresszív adótervezés elleni szigorú fellépéssel, ugyanakkor a bonyolult, nehezen érthető és állandóan változó jogszabályi környezet sok jogkövető vállalkozás számára is nehézséget okoz. Pedig ha a kiszámíthatatlan, értelmezési nehézségeket okozó elemeket, a vizsgálatok szubjektivitását sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valós gazdasági tevékenységet végző nemzetközi vállalkozások számára – hangsúlyozta Siklós Márta, a Leitner&Leitner tanácsadó cég igazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen a gyorsan változó gazdasági környezetről, s ehhez kapcsolódóan az adóbírságok kockázatáról, az adózói magatartás motivációiról és a kívánatos irányokról is szó esett.
|
Kiemelten vizsgálja a kapcsolt vállalkozások finanszírozási megállapodásait az idei transzferár-ellenőrzések során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Azok a - különösen külföldi kapcsolt vállalkozással rendelkező - cégek számíthatnak szigorú ellenőrzésre, amelyek gazdálkodásával kapcsolatban felmerül, hogy kölcsönszerződésnek álcázva juttatnak ki adózás előtti jövedelmet Magyarországról.
A NAV az elmúlt hónapban tette közzé 2013-as vizsgálati irányelveit, amelyek között - a korábbi évekhez hasonlóan - ismét szerepel a transzferárak ellenőrzése.
|
Kapcsolódó jogszabályok Jogszabály 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet
Jóllehet ez év február 16-ával hatályba lépett a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet, mindazonáltal ez a fejlemény az átmeneti rendelkezések „beélesítése” révén érdemben ez idáig jórészt csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) érintette.
|
Mint ahogy arról már több cikkünkben beszámoltunk, „Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályai” címet és T/10238. irományszámot viselő törvényjavaslat nem kis részben – a szokásos műszóval élve – adósaláta-gyűjtemény. Léte újfent az bizonyítja, hogy adórendszerünkben csak egy biztos pont van: a változás.
|
Hogyan értelmezi a magyar adóhatóság az Európai Bíróság döntését? Mire számíthatnak az áfa-levonási jog gyakorlásakor az adózók? Cikkünkben szó esik többek között arról, mi vár az adóalanyokra a jövőben, s arról is, mire lehet számítani az adóellenőrzés során.
Az áfa-levonási jog érvényesíthetőségéről szóló cikksorozatunk első részében szó esett a közösségi jog Európai Bíróság általi értelmezéséről és a megszorítóan értelmező Kúriáról is - konkrét példák bemutatásán keresztül. Most az adóhatósági reakció bemutatásával folytatjuk.
A kiváró adóhatóság
|
Az elmúlt években az adólevonás jogszerűségének megítélése körében kialakult hazai (hatósági és bírói) joggyakorlat mind időben, mind térben meglehetősen heterogén képet mutatott azon ügyletek kapcsán, melyek közeli, vagy távolabbi környezetében valamilyen adókijátszási elem volt tetten érhető.
|
Cikkünkből kiderül, hogy mit ellenőrizhet majd az adóhatóság az új típusú pénztárgépekkel, s az átállás ütemezését is összefoglaltuk.
A pénztárgépek adóhatósággal történő összekötésével kapcsolatban cikksorozatunk első részében összefoglaltuk, hogy a készpénzforgalom komplex szabályozásáról mit kell tudni, a folytatásban a pénztárgépekre vonatkozó szabályozást ismertetjük.
Az új pénztárgépek bevezetésének ütemezése, átállási szakasza
|
A pénztárgépekre vonatkozó új szabályok közvetlenül összekötnek az adóhatósággal – javul-e ettől az adózói fegyelem? 2013. február 15-én hirdették ki a Magyar Közlöny 24. számában az adóhatósággal online kapcsolatra képes a pénztárgépekre és taxaméterekre vonatkozó rendeletet. A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelettől jelentős előrelépést vár a kormányzat a feketegazdaság visszaszorításában.
A következőkben az új rendszerrel foglalkozunk és azzal, hogy mi is lehet ennek hátterében, mi is hívta létre annak kialakítását?
A NAV-val online kapcsolatban lévő pénztárgépek kiépítésére több átmeneti szabály vonatkozik, ugyanakkor az átállás mind az adózóktól, mind a pénztárgépek forgalmazóitól, szervizeitől gyorsaságot kíván.
|
