Kivezetik a személyi jövedelemadó rendszeréből a fél szuperbruttó intézményét, egységes 16 százalékos adómértékkel fog ezután adózni a magánszemély valamennyi jövedelme. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a jelenleg az éves 2 millió 424 ezer forintos jövedelemhatár felett meglévő 20,32 százalékos személyi jövedelemadó teher mérséklődik 4,32 százalékponttal. A magasabb jövedelemkategóriában, évi 7 millió 942 ezer forint éves jövedelem felett a járulékok összesített mértéke az egyéni nyugdíj-járulék plafon eltörlése miatt azonban növekszik, a jelenlegi 8,5 százalék helyett ott is az alsóbb jövedelemkategóriában alkalmazott, összesítve 18,5 százalékos járulékteher marad.
|
Ahogy a bevezetőben említettük, a változások egy része a számlázási irányelv jogharmonizációját célozza, amelyek közül az alábbiakban kiemeljük a legfontosabb változásokat.
Formai módosítások
A számlázási irányelvvel összhangban a határon átnyúlóan ügyletek esetén a számlakiállításra azon tagállam szabályai vonatkoznak, ahol a szolgáltatás teljesül. Ez alól kivétel, ha a szolgáltatás nyújtójának állandó telephelye van ezen utóbbi államban, illetve, amennyiben önszámlázással a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki a számlát.
Gyűjtőszámla
|
A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor az adóalap csökkentés lehetőségét szűkíti az elfogadott törvényjavaslat akként, hogy 500 millió forint nettó árbevétel felett az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak részben vonható le az adóalapból.
A nem levonható rész progresszívan került meghatározásra, 500 millió és 20 milliárd forint nettó árbevétel sávban az említett csökkentőt tételek 85 százalék, 20 milliárd és 80 milliárd forint között 75, míg a 80 milliárd feletti nettó árbevétel rész esetében 70 százalékban érvényesíthetők.
|
Az általános forgalmi adót érintő tervezett változások egyrészt az Európai Unió 2010/45/EU számlázási irányelvének való megfelelést célozzák, valamint az üzletág-átruházások és az időszakos elszámolású ügyletek áfa-kezelését érintik.
Szakértői értékelés miatti árumozgatás másik tagállamba
A törvényjavaslat pontosítást tartalmaz, mely szerint a saját áru belföldről más tagállamba, szakértői értékelés céljából kivitele, illetve belföldre történő visszaszállítás nem valósít meg adóköteles tényállást.
Üzletág átruházása
|
Hatályát veszti az az eddig garanciális szabályként élő előírás, mely szerint az adóhatóság egy adott jogviszony egyik alanyánál végzett ellenőrzés során köteles hivatalból figyelembe venni a jogviszony másik alanyánál végzett ellenőrzés során tett megállapításokat.
|
2012. évi CXLVII. törvény
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról[1]
Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
|
Kapcsolódó jogszabály: Jogszabály 2012. évi CXLVII. törvény
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslatról november 19-én döntött Országgyűlés. Bár még hatályba sem lépett, mégis több ponton módosultak a jövőre bevezetett új kisvállalkozói adónemek feltételei. Így talán megismerhetjük a végleges kisvállalati adót (Kiva) és a kisadózók tételes átalányadóját (Kata). Aki ezeket választja jövőre, annak alig több, mint egy hónapja marad a döntésre és bejelentkezésre. A következőkben röviden ismertetjük, hogy mi is változott november 19-én.
|
A 2013-tól bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős(?) egyszerűsödését jelenti. A NAV egy tájékoztatóban foglalta össze az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait.
|
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/8750. számú törvényjavaslathoz a költségvetési bizottság által benyújtott módosítások tovább formálják a magánszemély javára kötött biztosítások díjának adókötelezettségét. Az egyik módosító a tartós befektetésre vonatkozó szabályokat is szigorítja. A javaslatokról sürgősségi eljárásban november 12-én szavazott az Országgyűlés.
|
A „csomagoknak” visszatérő eleme az áfa-beszedés hatékonyságának növelése. A növekvő áfa-beszedés lehetőségét a NAV azzal táplálja, hogy folyamatosan azt kommunikálja, Magyarországon az európai átlagot meghaladó az áfacsalás. Kevés szó esik arról, hogy a NAV nyilatkozatát követően kerültek nyilvánosságra azok az Európai Bírósági ítéletek, melyek cáfolták a NAV vélelmét. Nem az áfacsalások száma volt átlagon felüli, hanem a NAV uniós áfa irányelv ismerete átlag alatti. A NAV az esetek döntő többségében jogtalanul korlátozza az áfa levonási jogot.
|