A múlt hét is színes volt az adózási hírekkel, a kisvállalati adótörvény elfogadásával indult és az újabb „salátatörvénnyel” zárult: október 12-én benyújtotta a kormány az adószabályokat 2013-tól módosító törvényjavaslatát az Országgyűlésnek, amely majdnem harminc törvényt módosítana. A változások olyan gyorsaságot követnek, hogy a pontos részletek áttekintése sem a jogalkalmazóknak, sem a szabályalkotóknak nem jelent könnyű feladatot. A következőkben elkezdjük a csomag vizsgálatát s a fő elemek kiemelését a változások fő irányairól.
|
Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott 2013-as adócsomag legjelentősebb módosítása a „szuperbruttó” adóalap kivezetése. A családi kedvezmény is szuperbruttós adóalap-kedvezmény. A jogalkotó ebből nem vezette ki a kiegészítő adóalapot, ezért 2013-ban növekedni fog a családi kedvezmény jövedelem-tartalma.
|
Az Országgyűlés a munkahelyvédelmi akcióterv keretében elfogadott új adócsomagja többek között kedvezményeket biztosít a szakképzési hozzájárulásban és a szociális hozzájárulási adóban 2013-tól. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Összefoglaltuk.
|
Két új adónemmel bővül a kisvállalkozók által alkalmazható adózási lehetőség: a tételes adózással (kata) és a kisvállalkozói adóval (kiva), míg az eva rendszere változatlan marad.
A két új adózási mód lényegi szabályait az alábbiak szerint röviden ismertetjük:
|
Az Országgyűlés október 1-jén elfogadta az új kisvállalati adózási formákról szóló törvény javaslatát, a kormány által beterjesztett zárószavazás előtti módosítókkal együtt. A következőkben röviden összefoglaljuk a legfontosabb változásokat a korábbi változatokhoz képest.
|
A parlament megszavazott két új adót: a KATA -t (kisadózók tételes átalányadója) és a KIVA -t (kisvállalati adó). Az új adók nem titkolt célja, hogy kiváltsa az evát (az egyszerűsített vállalkozói adót), illetve az ekhót (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást. Az ekho-t a munkaviszony vállalkozói jogviszonyba szervezés elkerülésére találták ki).
|
 Július 10-én olyan módosító javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások 2013. januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben. Mit is jelent ez?
Mi lehet mögötte? Új szabályról van-e szó, vagy egy korábbi leporolásáról? Lehet-e köze a „sárga csekkadóhoz”?
Egy kis történelem.....
|
 Pert indíthat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azok ellen, akik tönkrement cégük teljes vagyonát még a felszámolás előtt törvénytelenül eltűntetik, tartozásaikat pedig nem rendezik.
A felelőtlen cégvezetők személyes vagyonukkal felelhetnek az államnak és a hitelezőknek okozott kárért.
A csőd szélére jutott vállalkozások egy része törvénytelenül próbálja eltüntetni vagyonát, és csak kevés hitelező jut a pénzéhez, ha adósát felszámolják. Ezek a cégek tartozásaik révén kárt okoznak az államnak és a pénzügyi, illetve vállalkozói szektornak is.
|
 Az áfa levonása főszabály szerint nem tagadható meg a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt - mondta ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága egy magyarországi jogvita kapcsán....
|
 A kis- és középvállalkozásoknak az Európai Unió is kiemelt kezelését ajánlja, hiszen a munkahelyteremtés és az innováció lényeges forrásokkal bírnak. A kedvezményekre rá is szorulnak, hiszen kisebb méretük és kisebb tőkeerejük kevésbé van segítségükre a nagyobb cégekkel szembeni piaci versenyben.
Mi a helyzet a mikrovállalkozásokkal?
Természetesen általánosságban a kategóriába ők is beletartoznak, de a csoport általános megnevezése a kkv, azaz kis- és középvállalkozás....
|
