Jelenlegi hely
2012.09.02. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnökének 3001/2012. NAV útmutatója Általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint...
Superbio® Holding szíves figyelmükbe ajánlja az alábbiakat.
2012.09.02. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal elnökének 3001/2012. NAV útmutatója
Általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről**
Az adózónak az általános forgalmi adóval kapcsolatos bevallását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I/B/3/a)-f) pontjaiban meghatározott gyakorisággal, és az Art. 1. számú melléklet I/B/1. és 2. pontjaiban meghatározott időpontban kell benyújtania.
Ettől eltérően az adóhatóság az Art. 2. számú melléklet I. Határidők 2/b) pontja alapján az adózó kérelmére gyakoribb elszámolást is engedélyezhet. Az általános forgalmi adó bevallások benyújtásával kapcsolatos szabályok egységes alkalmazása érdekében az alábbi iránymutatást adom.
I. Az általános forgalmi adó elszámolásának és bevallásának általános szabályai
1. Általános rendelkezések
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanynak az Art. 1. számú melléklet I/B/3/a) pontjában meghatározott adóbevallást a következők szerint kell teljesítenie.
Az Art. 1. számú melléklet I/A/6. pontjának rendelkezéséből kifolyólag, -miszerint a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát -, a tárgyévi bevallási gyakoriságot az adózó tárgyévet megelőző második évre vonatkozó általános forgalmi adóbevallások, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó adómegállapítási időszakra a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig benyújtott önellenőrzések, pótló bevallások, továbbá a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó adómegállapítási időszakra végzett azon utólagos adómegállapítások adatai határozzák meg, amely adómegállapítást tartalmazó határozat(ok) a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jogerőre emelkedtek.
Az elszámolandó adó megállapítása során – kizárólag a bevallási gyakoriság meghatározása szempontjából -nem veendő figyelembe az előző időszakról áthozott göngyölített követelés összege.
2. Havi bevallás benyújtására kötelezett adózó
a) Az Art 1. számú melléklet I/B/3/ab) pontja alapján az adózónak havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített levonható előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: elszámolandó adó) éves szinten összesített -vagy annak időarányosan éves szintre átszámított -összege pozitív előjelő és az 1 millió forintot elérte.
Módosította a 3005/2012. NAV útmutató, alkalmazandó 2012. február 2-től
Módosította a 3010/2012. NAV útmutató, alkalmazandó 2012. március 6-tól
b) Az Art 1. számú melléklet I/B/3/aj) pontja szerint a csoportos adóalany havonkénti bevallás benyújtására kötelezett a tárgyévben, a csoportos adóalanyiság fennállásának az időtartama alatt. A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag a csoportos adóalanyiság fennállásának időtartama alatt „saját magára” vonatkozó általános forgalmi adó bevallás benyújtására nem jogosult.
c) Az Art 1. számú melléklet I/B/3/ak) pontja alapján havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek.
d) Az Art 1. számú melléklet I/B/3/al) pontja értelmében havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az Áfa törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett.
3. Éves bevallás benyújtására kötelezett adózó
Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ac) pontja alapján abban az esetben, ha az adózónak a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített -vagy annak időarányosan éves szintre átszámított -összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot (vagyis a számítás eredménye -250 ezer forint és +250 ezer forint közötti érték) feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal -, a tárgyévről éves adóbevallást kell benyújtania.
4. Közösségi adószámmal rendelkező adózó
Annak az adózónak, aki/amely a tárgyév január 1-jén közösségi adószámmal rendelkezik, negyedévente kell adóbevallást benyújtania, feltéve, hogy az adóévet megelőző második év adatai alapján nem kötelezett gyakoribb, vagyis havonkénti bevallás benyújtására. Amennyiben a tárgyévet megelőző második évben az adózó elszámolandó adójának éves szinten összesített vagy annak időarányosan éves szintre átszámított -összege pozitív előjelő és az 1 millió forintot elérte, havonkénti bevallás teljesítésére kötelezett. Amennyiben az adóhatóság adóév közben állapít meg az éves bevallás benyújtására kötelezett adózó számára közösségi adószámot, úgy ezen körülmény miatt abban az esetben is negyedévenkénti bevallás benyújtására lesz kötelezett, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója nem éri el a 10/b pont szerinti értékhatárt.
5. Negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adózók
Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/aa) pontja alapján -a 2-4. pontban részletezett kivételektől eltekintve -az adózó negyedévenkénti bevallás benyújtására kötelezett a tárgyévben.
6. Bevallási gyakoriság a csoport megszőnése és a csoportból kiváló tag esetében
a) A csoportos adóalanyiság megszőnése (a csoportazonosító szám törlése) esetén a volt tag a csoportos adóalanyiság engedélyének visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő naptól negyedévenkénti bevallás benyújtására köteles, amennyiben a csoportos adóalanyiság megszőnését követő nyilatkozata szerint általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező adózási módot választott. A tagnak a csoportos adóalanyiság megszőnését követő első negyedéves bevallását az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő napot magában foglaló negyedévről a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtania.
b) A csoportos adóalanyiságból kiválás esetén a kivált tag a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napjától negyedévenkénti bevallás benyújtására kötelezett, amennyiben a kiválást követő nyilatkozata szerint általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező adózási módot választott. A csoportos adóalanyiságból kivált tagnak a kiválást követő első általános forgalmi adó bevallását a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedévről a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesítenie.
7. Bevallási gyakoriság közvetett vámjogi képviselő és adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítést végző személy esetén
Az Art. 1. melléklet I/B/3. am) pontja alapján, a jelen útmutató 2. pont c), illetve d) pontjai szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejőleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejőleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.
8. Bevallási gyakoriság olyan egyszerősített vállalkozói adó alany, valamint az általános forgalmi adó hatálya alá nem tartozó adózó esetén, aki/amely az általános forgalmi adó alanyává és általános forgalmi adó fizetésére kötelezetté válik
a) Az az adózó, aki/amely a tárgyévben és/vagy a tárgyévet megelőző évben az egyszerősített vállalkozói adó alanya volt, de a tárgyévben vagy a tárgyévet megelőző évben az általános forgalmi adó alanyává válik, -az egyszerősített vállalkozói adóról szóló 2002. évi
XLIII. törvény 16. § (1)-(6) bekezdése alapján – úgy minősül, mintha a tevékenységét az általános forgalmi adó alanyává válással kezdte volna meg, ezért az Art. 1. számú melléklet I/B/3/a) pontjának aa) alpontja alapján negyedévenkénti bevallás benyújtására kötelezett az általános forgalmi adó fizetésére kötelezetté válásának időpontjától.
b) Azon adózónak, akinek/amelynek az egyszerősített vállalkozói adó alanyisága a tárgyévet megelőző második évben év közben szőnt meg, és tevékenységét az általános forgalmi adó alanyaként folytatja, úgy minősül, mintha a tevékenységét az általános forgalmi adó alanyává válással kezdte volna meg, ezért a jelen fejezet 1-5. pontjaiban meghatározottak szerint kerül megállapításra a bevallási gyakorisága.
c) Az általános forgalmi adó hatálya alá nem tartozó azon adózó bevallási gyakorisága, aki/amely az általános forgalmi adó alanyává és ezen belül általános forgalmi adó fizetésére kötelezetté válik, az a)-b) pontokban leírtaknak megfelelően alakul.
9. Mentes jogállású, illetve mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, valamint a nem általános forgalmi adó alanyok bevallási kötelezettsége
a) Az Art. 1. melléklet I/B/3. d) pontja és az Áfa törvény 257. §-a alapján az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs az Art. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól. Amennyiben a jelzett jogállással rendelkező adózónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, akkor az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget. b) A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, valamint az egyszerősített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejőleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejőleg tesz eleget. c) Az egyszerősített vállalkozói adó alanya, azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az egyszerősített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 16. § (3) bekezdése alapján, az adóévre vonatkozó eva-bevallásában állapítja meg és vallja be, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
10. Év közbeni áttérési kötelezettségek
a) Az év közbeni áttérési kötelezettségek során az adózónak az év elejétől kezdődően folyamatosan figyelnie kell az elszámolandó adó összegét. Az a körülmény, hogy az adózó a gyakoribb bevallásra irányadó értékhatárt eléri egy adott napon, nem jelenti azt, hogy azonnal át kell térnie a gyakoribb bevallásra. Az áttérésre irányadó szabályok ugyanis kimondják, hogy az elszámolandó adó összegét az év elejétől a tárgyév adott negyedévének utolsó napjáig terjedő időszakban összesítetten kell figyelembe venni. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ai) pontja alapján a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát, melyből következően a tárgyidőszakra vonatkozóan benyújtott bevallások (ideértve a késett bevallásokat is) adatai határozzák meg az adózó bevallási gyakoriságának év közben történő módosulását.
b) Éves bevallásról negyedéves bevallásra való áttérés
Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ad) pontja alapján az éves bevallásról negyedéves bevallási gyakoriságra kell az adózónak áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől -előjel helyesen összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot elérte (vagyis legalább +250 vagy -250 ezer forint), vagy számára az adóhatóság év közben közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell -a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig -az adózónak benyújtania, amelyben az említett értékhatárt elérte, illetőleg amelyben az adóhatóság a közösségi adószámot megállapította. Ezen negyedévet követően az adózó negyedéves bevallás benyújtására köteles áttérni.
Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany az év közbeni áttérési kötelezettség értékhatárát a tárgyév utolsó negyedévében éri el, abban az esetben tárgyévi első adóelszámolását január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra kell elkészítenie és a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig kell benyújtania, amely ebben az esetben január hó 20. napja.
c) Éves bevallásról havi bevallásra való áttérés
Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/af) pontja értelmében adózónak az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől -előjel helyesen -összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelő és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell -a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig -benyújtania, amelyben az előzőek szerint meghatározott különbözet pozitív előjelő és az 1 millió forintos értékhatárt elérte. Ezen negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallás benyújtására köteles áttérni.
d) Negyedéves bevallásról havi bevallásra való áttérés
Abban az esetben, ha az adózó tárgyév elejétől -előjel helyesen -összesített elszámolandó adója pozitív előjelő és az 1 millió forintot elérte, -Art. 1. számú melléklet I/B/3/ae) pontja szerint -havi bevallási gyakoriságra köteles áttérni. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtania, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó ezt az értékhatárt elérte.
II. Az általános forgalmi adó gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezésénél követendő eljárás
Az Art. 2. számú mellékletének I./ Határidők 2./b) pontja rendelkezik az általános forgalmi adó gyakorított elszámolásának engedélyezési lehetőségéről. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti.
1. Az éves bevallásra kötelezett adózó áttérése a negyedéves bevallásra
Amennyiben az adózó éves bevallásra kötelezett, az adó nettó elszámolandó összegének negyedévenkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól.
A gyakoribb bevallást és elszámolást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, tevékenységét folyamatosan gyakorló adózó esetében az adóhatóság -legkorábban -a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első napjától engedélyezheti.
2. A negyedévenkénti bevallásra kötelezett adózó áttérése a havi bevallásra
A gyakoribb bevallást és elszámolást az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, tevékenységét folyamatosan gyakorló adózó esetében az adóhatóság -legkorábban -a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első hónapjától, illetőleg kizárólag a bevallással le nem fedett időszak első napjától engedélyezheti.
3. A gyakorított elszámolás engedélyezésénél irányadó szempontok
a) A gyakorított elszámolást és bevallást az adóhatóság az adózó kérelmében szereplő indokokat mérlegelve határozatban engedélyezheti.
Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást -az adóév végéig -különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadókulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg.
A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
1b) A gyakorított elszámolási lehetőség engedélyezésénél a mérlegelésnek különösen az alábbi szempontokra kell kiterjednie:3 -az engedélyt kérelmező adózó az elmúlt időszakban eleget tett-e adókötelezettségeinek, -megvalósul-e, hogy az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított általános forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, vagy az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a kérelem indokolatlan. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását akkor is, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül: a kérelem benyújtását megelőző két éven belül -adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, vagy -az adóhatóság -számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt -jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta, -legalább három alkalommal székhelyet változtatott, -szerepel(t) az Art. 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán, -25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegő adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.
c) A gyakorított elszámolás lehetőségét az adóhatóság az adóév végéig engedélyezheti. Az Áfa törvény áfa-visszaigénylésére vonatkozó szabályai természetesen a gyakorított elszámolási lehetőség engedélyezése esetén is fennállnak.
Amennyiben az adózó a kérelmet a tárgyidőszaknak (hónap, negyedév, év) olyan időpontjában terjeszti elő, hogy az engedély megadásakor már az engedélyezett gyakoriságú bevallási határidő(k) eltelt(ek), akkor az engedély tárgyidőszak kezdetétől való megadásának az a feltétele, hogy ez(eket) a bevallás(oka)t az adózó pótlólag benyújtsa.
Az engedélyező határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan a bevallás késedelme miatt az adózóval szemben szankciót alkalmazni nem lehet, a bevallásban megállapított fizetési kötelezettség esedékességének időpontja az engedélyező határozat kézbesítésétől számított 15. nap, a visszatérítési igény kiutalására nyitva álló határidőt legkorábban a bevallás beérkezésének napjától kell számítani.
1 Módosította a 3005/2012. NAV útmutató 1. pontja, alkalmazandó 2012. február 2-től 3 Módosította a 3010/2012. NAV útmutató 1. pontja, alkalmazandó 2012. március 6-tól
Amennyiben az adózó fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a gyakoribb elszámolás és bevallás csupán a következő elszámolási időszaktól, újabb kérelemre engedélyezhető számára. A feltételt, valamint annak nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárást a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.
d) A tevékenységét tárgyévben kezdő adózó esetében az engedély megadásának legkorábbi időpontja a tevékenység megkezdésének napja (előtársaság esetén legkorábban a cégbírósági bejegyzés napját követő nap), illetőleg a bevallással le nem fedett időszak első napja lehet. A tevékenységüket a tárgyévben kezdő és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adózók esetében az engedély megadásának legkorábbi időpontja az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezésének napja, illetőleg a bevallással le nem fedett időszak első napja lehet. Az előzőek vonatkoznak azokra az adózókra is, akik tevékenységüket nem a tárgyévben kezdik, de adófizetési kötelezettségük első ízben a tárgyév folyamán keletkezik. A havi bevallás és elszámolás engedélyezése esetén az adózó a tárgyhavi adóelszámolásról a tárgyhót követő hó 20áig köteles adóbevallást benyújtani, a negyedévenkénti bevallási és elszámolási gyakoriság engedélyezése esetén a tárgynegyedévi adóelszámolásról a tárgynegyedévet követő hó 20-ig köteles bevallást benyújtani.
III. Az általános forgalmi adó bevallásának gyakorisága szervezeti változás esetén
1. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/b) pontja alapján az átalakulással, illetőleg szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének. Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó a tevékenysége megkezdése időpontjától a jogelődre vonatkozó gyakorisággal tesz eleget bevallási kötelezettségének, azonban nem mentesül a gyakoribb bevallási kötelezettségre történő áttérés általános szabályai alól. Az áttérés szükségességének vizsgálata szempontjából a jogutód tevékenységének megkezdése időpontjától elért elszámolandó általános forgalmi adó összege az irányadó.
2. Azoknál az adózóknál, amelyek a szervezeti változást megelőzően és azt követően is folyamatosan mőködtek (amelybe beleolvadtak, vagy amelyből kiváltak), az adómegállapítási időszakot bevallással lezárni nem kell, önmagában a szervezeti változás az áfabevallás gyakoriságában változást nem hoz. A jogelőd adózóra is vonatkozik azonban az év közbeni gyakoribb bevallás benyújtására történő áttérési kötelezettség.
IV. Bevallási kötelezettség új közlekedési eszköz beszerzése esetén
Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/c) pontja alapján az új közlekedési eszköznek -a személygépkocsi, illetőleg a regisztrációs adó köteles motorkerékpár kivételével -az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, illetve az egyszerősített vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.
V. Közösségi kereskedelemmel érintett adózók összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége
1. Az általános forgalmiadó-alanyok összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége
Az Art. 8. számú melléklet 1.A) pontjában foglaltak szerinti összesítő nyilatkozatot a havi általános forgalmi adó bevallásra kötelezett adóalany havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig, a negyedéves általános forgalmi adó bevallásra kötelezett adóalany negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adóhatósághoz. A rá irányadó általános forgalmi adó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. §-ának (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50.000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Ha az áttérést követő négy naptári negyedévben az adózó nem haladja meg a meghatározott értékhatárt, és a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra nem havi általános forgalmi adó bevallásra kötelezett, a negyedik naptári negyedévet követő adómegállapítási időszakra negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatot nyújt be.
2. Összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége
Az Art. 8. számú melléklet 2. pontjának rendelkezése értelmében a közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerősített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az összesítő nyilatkozatot havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig nyújtja be.
3. Az összesítő nyilatkozattétel főbb jellemzői
Az 1. és 2. pontban meghatározott közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről (összegről) arra az időszakra vonatkozóan kell összesítő nyilatkozatot tenni, amelynek során az adófizetési kötelezettség keletkezett. Ha az általános forgalmi adóalany közösségi adószám megállapítása miatt vagy más okból évesről negyedéves vagy havi, illetve negyedévesről havi általános forgalmi adó bevallásra tér át, és a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylet alapján az adófizetési kötelezettsége az áttéréssel érintett bevallással le nem fedett időszak tekintetében keletkezik, az összesítő nyilatkozatot az adóalany a bevallással egyidejőleg nyújtja be. Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Az összesítő nyilatkozatot az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus őrlapon, elektronikus úton terjeszti elő az állami adóhatósághoz.
VI. Magánszemélyként történő ingatlanértékesítést terhelő általános forgalmi adó megítélése az egyéni vállalkozó bevallási gyakoriságánál
Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/f) pontja alapján az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) magánszemélyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni
VII. Záró rendelkezések
VII. Záró rendelkezések
Jelen útmutató az aláírás napjától alkalmazható, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Budapest, 2012. január 10.
2 A 3005/2012. NAV útmutató 2012. február 2-től alkalmazandó, rendelkezéseit aolyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 4 A 3010/2012. NAV útmutató 2012. március 6-tól alkalmazandó, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Könyvelés, Adótanácsadás, Bérszámfejtés, Üzletviteli tanácsadás, Cégalapítás:
Superbio® Holding, Budapest +36 20 9333 733