SUPERBIO® HOLDING

2012.09.02.Tájékoztató a veszteségleírás szabályainak 2012-es változásairól

Superbio^® Holding szíves figyelmükbe ajánlja az alább közölt cikket, különösen akkor, ha cég(ek) felvásárlásán gondolkodnak!!

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 17. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben az adózó társasági adóalapja bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerő joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

A Tao. tv. 2012. január 1-jétől hatályos változása korlátozta az adóévben felhasználható veszteség mértékét. A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként [Tao. tv. 17. § (2) bekezdése]. Az adózás előtti eredmény csak olyan mértékben csökkenthető a korábbi adóévek elhatárolt veszteségével, hogy az adóalap 50 százaléka társasági adóalapot képezzen.

Ha például az adózó a 2012. adóévet megelőzően 100 egység veszteséget határolt el és a veszteségleírás kivételével valamennyi korrekciós tétel figyelembevételével megállapított 2012. évi adóalapja 140 egység, úgy legfeljebb 70 egység elhatárolt veszteséget vehet figyelembe adóalap csökkentő tételként. A további 30 egység elhatárolt veszteség leírására a későbbi adóévekben lesz lehetősége az adózónak.

Speciális szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági ágazatban mőködő adózókra, az átalakulásra, illetve a cégfelvásárlásra.

1.) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózók tekintetében továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adónak önellenőrzéssel történő módosításával rendezhetik, oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkentik az elhatárolt veszteség összegével. 2012. január 1-jétől módosult a szabályozás annyiban, hogy ily módon adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százaléka vehető figyelembe csökkentő tételként [Tao. tv. 17. § (4)].

2.) Átalakulás esetén a Tao. tv. 17. § (8) bekezdése feltételekhez köti a jogelőd által elhatárolt veszteség jogutód általi felhasználását. A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására,

a) ha az átalakulás során benne – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és

b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez. E két feltételnek együttesen kell eleget tennie a jogutódnak ahhoz, hogy felhasználhassa a jogelőd által elhatárolt veszteséget. A szabályozásból az következik, hogy a jogutód felhasználhatja a jogelőd elhatárolt veszteségét, feltéve, hogy a jogutódban egyik tag sem fog többségi befolyással rendelkezni. Tehát a jogelőd elhatárolt vesztségének jogutód által felhasználása akkor esik korlátozás alá, ha a jogutód új többségi irányítás alá kerül.

A b) pontban megfogalmazott feltétel nem zárja ki azt, hogy a jogutód már az átalakulás adóévét követő adóévben figyelembe vegye a jogelőd által elhatárolt veszteséget. Amennyiben utóbb megállapítható, hogy a jogutód mégsem tett eleget annak a feltételnek, hogy átalakulást követő mindkét adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerezzen, úgy a jogutód önellenőrzéssel köteles helyesbíteni az átalakulás adóévét követő adóévben felhasznált veszteséget.

Példa: „A” társaság beolvad „B” társaságba. „A” beolvadó társaság (jogelőd) tagja négy magánszemély volt, mindenki 25-25 százalékos részesedéssel rendelkezett, „B” átvevő cég (jogutód) tagja ugyanaz a két magánszemély, 50-50 százalékos részesedéssel, mint akik az „A” társaságban is tagok voltak.

Ha a magánszemély tagok egymásnak nem közeli hozzátartozói, azaz sem az „A” beolvadó, sem a „B” átvevő társaságban nincs többségi befolyással rendelkező magánszemély tag, akkor nem kell figyelemmel lenni a Tao. tv. 17. § (8) bekezdésében foglalt korlátozásra, mivel az átalakulás során a „B” jogutódban senki nem szerzett többségi befolyást. „B” társaságban a veszteségleírás tehát nem korlátozott.

Ha „A” és „B” társaság magánszemély tagjai egymásnak közeli hozzátartozói, úgy az alábbiakra kell figyelemmel lenni. Tekintettel arra, hogy a többségi befolyás meghatározása szempontjából a Ptk. 685/B. § (4) bekezdése szerint a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani, így a jogelőd „A” társaságban mindkét magánszemély többségi befolyással rendelkezett, illetve ugyanez a helyzet áll fenn a jogutód „B” társaságban is. Ez esetben teljesül a Tao. tv. 17. § (8) bekezdésben meghatározott feltételek egyike, mivel az átalakulás során többségi befolyást olyan tag szerez, aki a jogelődben is többségi befolyással rendelkezett. A jogelőd által elhatárolt veszteség felhasználható, feltéve, ha teljesül a másik feltétel is, azaz a jogutód legalább a jogelőd egy tevékenységéből (ár)bevételt ér el az átalakulást követő két adóévben.

3.) Cégvásárláskor, azaz tulajdonosi szerkezet megváltozásakor az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására.

E szabálytól függetlenül felhasználhatja a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét a felvásárolt társaság, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

a) ha a felvásárolt adózóban olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban állt [17. § (9) bekezdése].

A szabályozás értelmében a korlátozás abban az esetben érvényesül, ha az adózóban egy másik, a befolyás megszerzését megelőző két adóévben kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló adózó szerez többségi befolyást. Ha azonban a Tao. tv. 4. § 2. pontja alapján adózónak nem minősülő személy (például: magánszemély) szerez többségi befolyást a felvásárolt cégben, úgy a Tao. tv. 17. § (9) bekezdésében foglaltakra nem kell figyelemmel lenni.

b) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy

c) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és

ca) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,

cb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.

A Tao. tv. példálózó jelleggel felsorolja, hogy mi jelenti a tevékenység jelentős változását.

E szerint különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása minősül a tevékenység jelentős változásának, ideértve azt is, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel.

Az új szabályokat a hatályba lépést követő átalakuláskor vagy cégvásárláskor kell érvényesíteni.

Cégvásárláskor a 2012-ben kezdődő adóévben történő bekövetkezésekor azonban vizsgálni kell, hogy 2010-ben, 2011-ben folyamatosan fennállt-e a kapcsolt vállalkozási viszony a többségi befolyást szerző adózóval.

(NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2128040212/2012.)

Könyvelés, Adótanácsadás, Bérszámfejtés, Üzletviteli tanácsadás, Cégalapítás:

Superbio^® Holding, Budapest +36 20 9333 733