SUPERBIO® HOLDING

A kis- és középvállalkozásoknak az Európai Unió is kiemelt kezelését ajánlja, hiszen a munkahelyteremtés és az innováció lényeges forrásokkal bírnak. A kedvezményekre rá is szorulnak, hiszen kisebb méretük és kisebb tőkeerejük kevésbé van segítségükre a nagyobb cégekkel szembeni piaci versenyben.

Mi a helyzet a mikrovállalkozásokkal?

Természetesen általánosságban a kategóriába ők is beletartoznak, de a csoport általános megnevezése a kkv, azaz kis- és középvállalkozás....

Irodánk tapasztalata alapján az egyes támogatási lehetőségeknél, kedvezményeknél mindig figyelni kell a speciális kitételekre, mert adott esetekben a kkv. meghatározása eltérő lehet. Speciális definiálás hiánya esetén a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. XXXIV. törvény meghatározása az irányadó.

A Tao (társasági adó) törvény kkv-nak tekinti az ügyvédi irodát, a szabadalmi ügyvivő irodát, a közjegyzői irodát és a végrehajtói irodát is.

A törvényben meghatározott igénybe vehető kedvezmények:

a mikrovállalkozások létszámnövelését ösztönző kedvezmény, a beruházási adóalap-kedvezmények, a beruházási adókedvezmények, a fejlesztési adókedvezmények, és egyes tárgyi eszközök 100 %-os értékcsökkenési leírására vonatkozó kedvezmények.

A létszámnöveléshez kapcsolódóan az elérhető kedvezmény

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának egyik évről a másikra történő növelése esetén a létszámnövekmény és az év első napján érvényes havi minimálbér egész évre számított összegének szorzata. Tehát a létszámnövekményt szorozzuk a 12 havi minimálbér összegével. A létszámot két tizedes jegyig kell számolni és semmiképp nem tartozhatnak a növekményként meghatározott létszámba azok, akik az előző adóévben is a vállalkozásnak dolgoztak, vagy kapcsolt vállalkozások, és azok sem, akik ezt nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként, szerződéssel tették.

A támogatás „de minimis”, azaz csekély összegű támogatásnak minősül, így figyelni kell a közösségi rendelet idevágó előírásaira is. A Tao bevallásakor külön lapon kell a kedvezményhez kapcsolódó adatokat kitölteni.

Természetesen nem marad szankció nélkül, ha később csökken a létszám a vállalkozásban. Ha a támogatás igénybevételét követő 3 adóévben csökken a létszám az előző évhez képest, vagy megszűnik a cég, akkor a létszámcsökkentés és a megelőző évi minimálbér éves összege szorzatának 120%-t kell adóalap-növelő tételként befizetni. A szankció összege nem lehet nagyobb, mint a korábban igénybe vett támogatás összegének 120%-a.

Ha az adózó úgy dönt, hogy mindezek ellenére mégis igénybe veszi a kedvezményt, akkor ezt a szándékát önellenőrzéssel később nem változtathatja meg.

Beruházásokat ösztönző, adóalap-csökkentő kedvezmények

Ezen támogatási forma a legszélesebb körben alkalmazott, és azok alkalmazhatják, akik az adott adó év utolsó napján kkv-nak besorolt adózók.

A kedvezmény igénybe vehető a következő beruházási formákra:

- korábban még használatba nem vett szellemi termékek,

- korábban még nem használt (használatba nem vett) műszaki berendezések, gépek, járművek,

- korábban még nem használt (használatba nem vett) ingatlanok (kivéve az ún. üzemkörön kívüli ingatlanok)

- ingatlanok bekerülési értékét növelő adóévi felújítások, bővítések, rendeltetés-változtatások, átalakítások.

Az adóalapot csökkenti az adott évi, a fenti kategóriákba tartozó beruházások értéke.

A kedvezmény maximalizálva van, nem lehet nagyobb, mint a vállalkozás adózás előtti eredménye az adott évben, de maximum 30 millió forint lehet.

A veszteséges vagy nulla eredményt kimutató kis- és középvállalkozó adózók tehát nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt.

Csak abban az adott évben vehetik a kedvezményt igénybe, amelynek minden napján az adózó valamennyi tagja magánszemély. A tagok alatt a részvényesek, üzletrész-tulajdonosok is értendők. Kivételt jelent, ha az adózó saját üzletrésszel rendelkezik, vagy MRP szervezet van a tagjai között.

A csökkentő tétel igénybevételéről történő nyilatkozat után már nem lehet utólagos önellenőrzés keretében a döntést visszavonni.

Felhívjuk a figyelmet a támogatásra jogosultság elvesztéséhez kapcsolódó szankciókra is.

A jogalkotók szándéka szerint a támogatás tárgyaként elszámolt beruházásnak hosszabb távon kell szolgálnia a vállalkozás tevékenységét. Ennek biztosításához ezért a levont adó akár vissza is fizettethető, ha az érintett adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó jogutód nélkül megszűnik, nem helyezi üzembe az érintett beruházást, nem veszi használatba, vagy az egyéb és nem a műszaki berendezések, felszerelések, járművek között helyezi üzembe.

Szankció lép életbe akkor is, ha az érintett ingatlant üzemkörön kívüli ingatlanként is használja, átsorolja később a forgóeszközök közé, de akkor is, ha elidegeníti az adott beruházást, vagy az az alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt.

Nincs szankció, ha az eszközt elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt sorolták át forgóeszközzé illetve, ha ilyen ok miatt maradt el az üzembe helyezés vagy használatba vétel.

Ilyen estekben adóalap-növelő tétellé válik a korábbi kedvezmény kétszerese. Nem von szankciót maga után, ha nem marad kkv az adózó, vagy a trv. szerinti besorolási szempontok változnak meg időközben.

Ha a kedvezményekről többet szeretnének tudni, keressék meg könyvelőirodánkat, ahol a fenti támogatási fajtákról és a Tao-hoz kapcsolódó egyéb kedvezményekről is tájékoztatjuk ügyfeleinket.

Könyvelés, Adótanácsadás, Bérszámfejtés, Üzletviteli tanácsadás, Cégalapítás:

Superbio^® Holding, Budapest +36 20 9333 733