SUPERBIO® HOLDING

A parlament megszavazott két új adót: a KATA -t (kisadózók tételes átalányadója) és a KIVA -t (kisvállalati adó). Az új adók nem titkolt célja, hogy kiváltsa az evát (az egyszerűsített vállalkozói adót), illetve az ekhót (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást. Az ekho-t a munkaviszony vállalkozói jogviszonyba szervezés elkerülésére találták ki).

A kormány azonban nem a meglévő adók helyett vezette be az új adókat, hanem mellettük. A kata az eva és az ekho versenytársa lehet, míg a kiva a társasági adó és számviteli törvény hatálya alá tartozó adózás versenytársa. Ez valójában „konkuráló adózást jelent”, ami szakmailag nem támogatható. Ha a főszabály szerint adózás alá vont alanyok részére kedvezményt kíván adni a jogalkotó, akkor pontosan meg kell határoznia a szándékolt kedvezmény korlátait, költségvetésre gyakorolt hatását. Nem lehet az adózókra bízni, hogy étlapszerűen döntsenek: melyik adó a legkedvezőbb számukra. Ez ugyanis teljesen kiszámíthatatlanná tenné a költségvetés bevételi oldalának alakulását. A jogalkotó pontosan tisztában van azzal, hogy minden kedvező adózási mód lehetőséget teremt arra, hogy ne csak éljenek az adózók a kedvező lehetőséggel, hanem vissza is éljenek vele.

Az evával is vissza lehet élni. A visszaélési lehetőség a főszabálytól eltérő kedvező adózási szabályokban rejlik elsősorban.

Az evánál abban, hogy az evás nem érdekelt a költségszámlák gyűjtésében, ezért az evás költségekkel le lehet szívni egy kft társasági adóalapját., ezért, ha bevezetnek egy új bevételi nyilvántartáson alapuló új adót, a katát, akkor véleményünk szerint ezzel egyidejűleg meg kellene szüntetni az evát.

A jogalkotó megpróbálta kiszűrni a „fiktív” számlázás lehetőségét, de láthatóan nem boldogult a feladattal. Először azzal próbálkozott, hogy ne lehessen költségként elszámolni a katás számláját. Aztán egy módosító javaslat révén úgy döntött, hogy mégis el lehessen számolni költségként. Ezt követte egy újabb módosító indítvány: legfeljebb a költségek 5 százalékáig lehessen elszámolni.

A módosító indítványok szavazásakor a kormány még ezt támogatta. Majd a zárószavazás előtt a kormány módosító indítványa alapján mégis azt szavazta meg a parlament, hogy el lehet számolni költségként a katás számláját.

Egy másik úton indult el a kormány a fekete-szürke gazdaság elleni harcban: megpróbálta kivédeni, hogy a munkaviszonyt a cégek kiszervezzék katás jogviszonyba. A szakmai megoldás itt is hiányzott. Miért kell minden katásról rögtön feltételezni, hogy adóelkerülés szándékával szerződik egy céggel?

A szakmai megoldás kézenfekvő lett volna. Aki 2012-ben munkaviszonyban van egy cégnél, és 2013-ban már katás adózóként számláz ugyanannak a cégnek, annál jogosan feltételezhető az adóelkerülés szándéka. Ilyen esetben kellene a törvény erejénél fogva az ellenkező bizonyításáig munkaviszonnyá minősíteni a jogviszonyt. Persze ilyen egyértelmű tényállás mellett senki sem kockáztatná meg a munkaviszony kiszervezését. Az év elején az adóhatóság közzétette, hogy Magyarországon az európai átlag feletti az áfacsalás. Az Európai Bíróság többek között a 2012. 06. 21-ei, a 2012. 09. 06-ai ítéleteiben egyértelműen leszögezte, hogy az adóhatósági és a bírósági gyakorlat (nemzeti gyakorlat) a hibás az áfa levonási jog áfa irányelvvel ellentétes korlátozásánál.

A tételes kisadózás munkaviszonytól elhatárolás része a megfordult bizonyítási teher révén korlátlan lehetőséget ad a NAV-nak a jogszabály önkényes jogértelmezésére. A NAV-nak nem kell sietnie. A vállalkozásoknak 2013. január 1-jétől kell helyesen értelmezniük és alkalmazniuk a jogszabályt.