SUPERBIO® HOLDING

Igaz ugyan, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) jelenleg hatályos szövege már tartalmazza a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást (Áfa tv. XIII/A. fejezet), de ezt az átmeneti rendelkezések értelmében csak a 2013. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszaktól kezdve lehet alkalmazni (Áfa tv. 280. §).
A témával foglalkozó első cikkünkben, alkalmazásának személyi és tárgyi feltételeit tekintjük át.

Kik választhatják? ...

Azok, akik a következő öt feltételnek megfelelnek: áfa-alanyként gazdasági céllal belföldön telepedtek le, a vonatkozó jogi szabályozás tartalmi kritériumai alapján kisvállalkozások (összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg), nem állnak csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, nincsenek alanyi áfa-mentes státuszban, s végül az összes termékértékesítésük és szolgáltatásnyújtásuk fejében járó ellenérték göngyölített összege sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladja meg ténylegesen, illetve ésszerűen várhatóan a 125 millió forintot (Áfa tv. 196/B. § (1) bekezdés és 196/C. § (1) bekezdés).
Utóbbi feltételhez két megjegyzés tartozik. Az egyik: az Áfa tv. – taxatív felsorolással – néhány tranzakció ellenértékét kivételként kezeli (például: a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése vagy az EU más tagállamába irányuló adómentes termékértékesítés), melyekből származó ellenértéket a felső értékhatár elérésének mérésénél nem kell figyelembe venni (196/C. § (2) bekezdés). A másik: azok, akiknek nincs adózói múltja, az egyéb feltételek sérelme nélkül, akkor is választhatják a pénzforgalmi áfát, ha a felső értékhatárt a tárgyévre korlátozva csupán időarányosan teljesítik (Áfa tv. 196/D. §).

Mennyi időre szól és miként gyakorolható a választási jogosultság?

Mindig az adott naptári év végéig szól, és az érintettnek az állami adóhatóság felé az első alkalommal nyilatkoznia kell arról, hogy élni kíván a választás jogával, amelyre a továbbiakban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (Art.) a változásbejelentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni (Áfa tv. 196/E. és 196/G. §). Ez azt jelenti, hogy ha időközben más megszűnési ok nem merül fel, és az érintett a következő naptári évben is a pénzforgalmi áfát kívánja alkalmazni, akkor erről nem kell újólag nyilatkozni, az érvényességi idő automatikusan meghosszabbodik.
Újabb nyilatkozatot tehát akkor kell tenni, amikor a pénzforgalmi áfa alkalmazásának akár önkéntes, akár kényszerű megszűnése kerül napirendre.

Milyen esetekben szűnik meg a pénzforgalmi áfa alkalmazásának személyi jogosultsága?

Az önkéntes elhagyáson kívül a kényszerű megszűnés esetei között bontó okként (i) a felső értékhatár túllépése, (ii) a kisvállalkozói státusz elvesztése, (iii) a csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alá kerülés szerepel, amelyekhez társul még az is, ha (iv) a jogosultat kényszertörlési eljárás hatálya alá vonják, vagy (v) tevékenységét szünetelteti (Áfa tv. 196/F. § (1) bekezdés).
Az egyes megszűnési esetekhez kapcsolódva az Áfa tv. rögzíti azok időpontját is. Ilyen időpont a naptári év utolsó napja (önkéntes elhagyáskor és a kisvállalkozói státusz időközi elvesztésekor), valamint a megszűnést kiváltó jogi tény bekövetkezését követő nap (felső értékhatár túllépésekor), illetve az azt megelőző nap (minden más megszűnési esetben).

A felső értékhatár túllépésének két további következménye van: egyrészt a pénzforgalmi áfa már nem alkalmazható arra az ügyletre, amelynek ellenértékével először meghaladják azt, másrészt kvázi szankcióként a megszűnés évét követő második naptári év végéig ez az elszámolási forma akkor sem választható, ha az érintett egyébként a feltételeknek megfelel (Áfa tv. 196/F. § (2) és (3) bekezdés).

Milyen ügyletekre terjed ki és mire nem a pénzforgalmi áfa?

Az adóztatandó ügyletek közül a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra, tehát a termékimportra és a termék Közösségen belüli beszerzésére nem.
Ezen belül is azonban csak arra a tranzakcióra, ahol az egyenes adózás szabályai szerint az ár/díj részeként áfa áthárítása történik másik félre.Így véleményem szerint ott, ahol nincs másik fél, vagy van másik fél ugyan, de az ügylet mentes az áfa-alól vagy a fordított adózás szabályai szerint bírálandó el, arra a pénzforgalmi áfa tartalmilag szintén nem vonatkozik.
Ezen túli, immár kifejezett korlátozás az, hogy az Áfa tv. 10. § a) pontja szerint termékértékesítésnek minősülő ügyletre (idetartozik például az úgynevezett zárt végű pénzügyi lízing vagy a részletvétel) a pénzforgalmi áfa alkalmazása nem terjedhet ki (Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja).

Az érintettre a pénzforgalmi áfa mindkét, azaz termékbeszerzői/szolgáltatás-igénybevevői és termékértékesítői/szolgáltatásnyújtói minőségében egyaránt vonatkozik.
Utóbbi minőségéhez kapcsolódóan azonban az Áfa tv. további megszorításokat is tartalmaz (196/B. § (2) bekezdés a) pont): így a pénzforgalmi áfa nem alkalmazható a termék az EU más tagállamába irányuló áfa-mentes értékesítésekor és – nem igazán érthető módon – azokra az ügyletekre, ahol a érintettnek az Áfa tv. különös részi szabályait kell alkalmaznia (például: utazásszervezési szolgáltatás nyújtásakor vagy a használtcikk-kereskedelemben).

Az érintettnek, ha termékértékesítői/szolgáltatásnyújtói minőségében jár el, kötelező az általa kibocsátott számlán feltüntetni a pénzforgalmi áfa alkalmazására utaló hivatkozást (Áfa tv. 169. § p) pont), ellenkező esetben ugyanis legalábbis erre az ügyletre kiterjedően elveszti ezt a kedvezményt (Áfa tv. 196/B. § (4) bekezdés). A számlán szereplő hivatkozás a számla címzettjének fontos információ, mert ebből tudja meg, hogy az őt megillető áfa-levonási jogot csak akkor és annyiban gyakorolhatja, ha és amennyiben az áfát is tartalmazó ellenértéket megfizeti partnerének (Áfa tv. 119. § (1) bekezdés), ami akkor is így van, ha ő maga egyébként nem alkalmazza a pénzforgalmi áfát.

A fenti konstrukció működésének ismertetése mellett, támpontokat adunk a választás megkönnyítéséhez, merthogy alkalmazása – az előzőekből következően – nem kötelező, másrészt nem biztos, hogy az minden arra jogosult számára kedvező helyzetet teremt.

Könyvelés, Adótanácsadás, Bérszámfejtés, Üzletviteli tanácsadás, Cégalapítás:

Superbio® Holding, Budapest +36 20 9333 733