SUPERBIO® HOLDING

Változások 2013

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-tól

KATA választhatósága
Az adó
A kisadózó
KATA alanyiság megszűnése
KATA szerinti adózók egyéb közterhei

Kisvállalati adó (KIVA) 2013

KIVA választhatósága
Az adó alapja
Adó mértéke
Bevallás, előleg-fizetés
KIVA választhatósága
KIVA szerinti adózók egyéb közterhei
Adóalanyiság megszűnése

Társasági adó

Változások az adóalapot módosító tételek körében
Veszteségelhatárolás
Látvány-csapatsportok támogatása
Előadó-művészeti szervezetek támogatása
Filmtámogatás

Személyi jövedelemadó

Egységes, 16%-os kulcs
Béren kívüli juttatások
Erzsébet utalvány
Iskolakezdési támogatás
Kulturális szolgáltatás igénybevétele
Egyes meghatározott juttatások
Üzleti biztosítások
Adómentes biztosítások
Adóköteles biztosítási díjak
Biztosítói kifizetések
Kamatjövedelem adója
Családi adóalapkedvezmény külföldi személyek esetében
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek

Társadalombiztosítási járulék

Egészségügyi hozzájárulás

Szociális hozzájárulási adó

Szakképzési hozzájárulás

Általános forgalmi adó

Pénzforgalmi elszámolás
Alanyi adómentesség
Számlázás
Gépi nyugtákhoz és pénztárgépekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség
Ingatlan bérbeadás
Adólevonási jog
Személygépkocsik üzemeltetése

Népegészségügyi termékadó

Környezetvédelmi termékdíj

Kulturális adó

Helyi adók

Adózás rendje

Tételes belföldi ÁFA összesítő
Készpénzfizetés korlátozása

 

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A KATA azoknál a vállalkozásoknál igazán előnyös, ahol a bevétel mind jobban megközelíti a 6 millió forintot. Efölött elveszíti azonban az előnyét, hiszen 40 %-os mértékű extra adót kell fizetnie vállalkozásnak.

KATA választhatósága

A KATA-t választhatják:
- egyéni vállalkozók
- egyéni cégek
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt-k és kkt-k.
Nem választhatják olyan vállalkozások, akik biztosítási, pénzügyi ügynöki vagy ingatlan bérbeadási tevékenységet folytatnak.
Szintén választható akkor, ha az adózó az átalányadózást vagy az EVA szerinti adózást választotta.
Ahol a magánszemély vállalkozó nem tekinthető mögöttes felelősnek a vállalkozás kötelezettségeiért, azok a vállalkozások nem választhatják, ilyen például a kft.,rt
Azok a vállalkozások, akiknek az adószámát a NAV két évnél nem régebben törölte vagy felfüggesztette, nem választhatják a KATA szerinti adózást.
A választhatósághoz szükséges, hogy legalább egy kisadózó legyen a vállalkozásnál bejelentve.
Választása nem évhez kötött, lehet év közben is választani.

Az adó

Főállású kisadózó után 50 ezer forint, nem főállású kisadózó után 25 ezer forint az adó mértéke havonta. Ha nem áll fenn teljes hónapban a kisadózó jogállása, akkor is meg kell fizetni a teljes havi összeget. Van eset, amikor nem szükséges az adót megfizetni, ha ezen állapotok közül valamelyik folyamatosan fennáll az adott hónapban, vagy az érintett teljes hónap kivételével meghaladja az állapot időtartama a 30 napot.
- a kisadózó táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, ápolási díjban részesül, vagy gyeten, gyes-en, gyed-en van
- katonai szolgálatot teljesít
- fogvatartott
- szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét.
Az adott hónapot követő hó 12. napjáig fizetendő az adó, bevallásra nincs szükség.

A kisadózó

A kisadózó vállalkozásban részt vevő magánszemély kisadózónak minősül. Kisadózó az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tagja is. Bt. és kkt. esetén bármelyik tag lehet kisadózó, akár többen is.
Munkavállalók, segítő családtagok nem lehetnek kisadózók. Főállású kisadózó nem lehet a megváltozott munkaképességű vállalkozó. Nem főállású kisadózó az lehet az, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, aki nyugdíjas és így kiegészítő tevékenységet folytat és az, akinek más államban fennálló, de hazánk által is elismert biztosítotti helyzete van.

KATA alanyiság megszűnése

Ha a vállalkozás körülményeiben olyan változás következik be, hogy valamely választhatósági feltételnek már nem tesz többé eleget, akkor megszűnik az adóalanyisága. Ezen túl elveszíti az adóalanyiságot az alany, ha
- a negyedév végén több, mint 100 ezer forint az adótartozása
-a NAV számla vagy nyugtaadás elmulasztásáért, alkalmazott be nem jelentett foglalkoztatásáért, igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért bírságot állapított meg.
Ha megszűnik a KATA szerinti adózása a vállalkozásnak, akkor 30 napja van arra, hogy nyilatkozzon a bevételeiről. 2 évig nem választhatja a vállalkozás az adót, ha elveszíti egyszer az arra való jogosultságot.

KATA szerinti adózók egyéb közterhei

A vállalkozásnak nem kell megfizetnie az SZJA-t, társasági adó, EHO-t, SZOCHO-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szakképzési hozzájárulást.
Munkavállalói utáni közterheket meg kell fizetnie, azok alól nem mentesül.
ÁFA-kötelezettségeik az általános szabályokszerintiek, de mivel az alanyi áfamentesség értékhatára 6 millió forint januártól, így ez az út is választható többségük számukra.
Az iparűzési adó adóalapjaként választható, hogy az minden településen 2,5 millió forintként legyen számítva.
A vagyoni típusú adók megfizetése a KATA alanyainak is szükséges (pl. cégautóadó, építményadó).

Kisvállalati adó (KIVA)

Az adónemet választhatja:

egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet, lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. Feltételek:
- átlagos statisztikai létszám nem haladja meg a 25 főt,
- éves bevétele az 500 millió forintot nem éri el,
- éves mérlegfordulónapja december 31.,
- éves beszámolóban a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot nem éri el.

Azok a vállalkozások, akiknek az adószámát a NAV két évnél nem régebben törölte vagy felfüggesztette, nem választhatják a KIVA szerinti adózást.
2013. január 15-ig lehet a KIVA hatálya alá bejelentkezni. Az év közben alakuló vállalkozások a társasági szerződésbe foglalhatják a választást.

Az adó alapja

A pénzforgalmi szemléletű eredménynek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege a KIVA alapja. A személyi jellegű kifizetéseknek közé a társadalombiztosítási járulékalapot képezőek tartoznak. Az adó alapja legalább annyi, amennyi a személyi jellegű kifizetések összege.
A pénzforgalmi szemléletű eredmény számítása: a pénzeszközök beszámolóban kimutatott összegének és a megelőző év beszámolójában kimutatott összegének pozitív különbsége.
Pénzeszköznek számít a készpénz, az elektronikus pénz, a csekk, a bankbetétek.

Adó mértéke

Az adó alapjának 16 %-a a kisvállalati adó mértéke.

Bevallás, előleg-fizetés

Az évet követő május 31-ig kell benyújtani az éves bevallást, az adóév a naptári évvel megegyező. A KIVA szerinti adózás megszűnését követő ötödik hónapig bevallást kell készíteni.
A KIVA alanynak adóelőleget kell fizetnie. Ha az adott évet megelőző adóévben 1 millió forintnál több volt a kisvállalati adókötelezettsége, akkor havonta kell az adóelőlegre vonatkozóan bevallást és fizetést teljesíteni. Ha 1 millió forintnál nem volt több e kötelezettsége, akkor negyedévente kell megtennie. Első adóévre vonatkozó szabályok: ha az adóalany összes bevétele kevesebb, mint 100 millió forint, akkor negyedéves adóelőleg-bevallási kötelezettsége keletkezik, ha ennél több, akkor havi lesz a kötelezettsége.
Az adóelőleg minimum összege a társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmek 16%-a.

Adóalanyiság megszűnése

Az adóalany döntése alapján megszűnhet a KIVA szerinti adóalanyiság, ilyenkor az adózó elektronikus úton bejelenti szándékát a NAV felé. Ilyen nyilatkozatot dec. 1 és 20. között lehet megtenni, a határidő jogvesztő.
A választhatóság feltételeinek további fenn nem állása szintén megszűnteti az adóalanyiságot. Ha meghaladja a bevétele az előírt értékhatárt, akkor az értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napján ér véget az adóalanyiság. Ha jogerőre emelkedik az alany ellen egy adószám felfüggesztő vagy törlő határozat, akkor az azt megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg az adóalanyiság. Ha meghaladja az adózó adó- vagy vámtartozása a negyedév utolsó napján az 1 millió forintot, akkor a negyedév utolsó napján megszűnik az alanyiság.
A vállalkozás létszáma 50 főig emelkedhet anélkül, hogy megszűnne a KIVA alanyiság.
Felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás, megszűnés, átalakulás szintén lezárják a KIVA alanyiságát.
Ha a NAV számla vagy nyugtaadás elmulasztásáért, alkalmazott be nem jelentett foglalkoztatásáért, igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért bírságot állapított meg, elveszíti az adóalanyiságát a vállalkozás.
2 évig nem választhatja a vállalkozás a KATA-hoz hasonlóan a KIVA-t sem, ha elveszíti egyszer az arra való jogosultságot.

KIVA szerinti adózók egyéb közterhei

A jogutód nélküli megszűnés esetére alkalmazandó előírásokat kell alkalmazni, ha a társasági adó alanya bejelentkezik a KIVA hatálya alá.
A bejelentés adóévére társasági-adóelőleget nem kell bevallani és a bejelentést követő évre az előleget nem kell megfizetni.

Társasági adó

2013-ban is marad a kétkulcsos társasági adó, azaz 500 millió forintig 10%-os, afölött pedig 19%-os a mértéke.

Néhány változással, pontosítással számolni kell az adóalapot módosító tételek körében:

1. A jövedelem (nyereség)- minimum meghatározására vonatkozó szabályok kiegészültek egy újabb tétellel: növeli az összes bevételt a taggal szemben fennálló kötelezettség adott évi állománya egy napra vetített átlagának a megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettséghez képesti állománynövekményének 50%-a.
2. Az eddigi szabályozás szerint nem volt összhangban a hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratúak közé történő átvezetésekor az árfolyamkülönbözet tényleges realizálása és annak adóalap módosító tételként történő figyelembevétele. Januártól a tényleges realizálás időpontjában kell módosítania az adóalapot (a kötelezettség könyvekből történő kivezetésekor).
3. Nem csak az adóalany által megszerzett jogdíjbevételre jogosító immateriális javak lehetnek bejelentett immateriális jószágok, hanem a saját előállításúak is. A szerzést vagy előállítást követő 60 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak az eseményt. Szerzés napja a cégbírósági bejegyzés napja, vagy az alapul szolgáló ügylet hatályosulásának napja, illetve a használatbavétel napja. A 2012-es adókötelezettség megállapításakor is választható ezen eljárás.
4. Immateriális jószághoz kötődően csak akkor vehető figyelembe kedvezmény, ha az adott jószágot nem egy korábbi adómentes értékesítésből származó pénzből vásárolták meg.
5. Ha csökkentő tételt számolnak el bejelentett részesedés értékesítése miatti árfolyamnyereség, vagy bejelentett részesesedés apportként történő kivezetése miatt, akkor amennyiben üzleti vagy cégérték kivezetés is történik, csökkenteni kell az üzleti vagy cégérték kivezetése miatti ráfordítás összegével az árfolyamnyereséget, vagy ha apportról van szó, akkor a rendkívüli nyereséget.Ha növelő tételt kell elszámolni, akkor a növelő tétel összegének meghatározásakor figyelembe kell venni az üzleti vagy cégérték kivezetésekor elszámolt ráfordítást is.
6. Bővült azok köre, akikkel közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatatás vagy kísérleti fejlesztés kapcsán az elszámolható adókedvezmény háromszorosa érvényesíthető. A felsőoktatási intézmény, valamint az MTA és intézményei mellé a központi költségvetési szervként működő kutatóintézetek és a közvetve vagy közvetlenül többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézetek is bekerültek.
7. Alultőkésítési szabály alkalmazásakor nem kell az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek, követelések összegét figyelembe venni, amikor a kötelezettségek és követelések adóévi napi átlagos állományát számolják.
8. Tartós adományozásnak számít a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is.
9. Abban az esetben, ha egy munkakörre egy magánszemélyt alkalmaz több munkáltató, a kijelölt munkáltató által a többi munkáltató helyett teljesített személyi jellegű ráfordításként könyvelt tétel elismert költséget, ráfordítást jelent, ha a többi munkáltató ezt a részére megtéríti.
10. Az áruminta elismert költségnek minősül abban az esetben is, amikor a juttatás nélkül negatív lenne a juttatásban részesülő adózó adózás előtti eredménye.
11. Az társasági adó alapját növeli a KIVA (kisvállalati adó) szerint adózó alany számára visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül adott eszköz esetén annak könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás esetén annak bekerülési értéke, és az ellenérték nélküli átvállalt kötelezettségnek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege.

Veszteségelhatárolás:

Cégátalakulás esetei közül a kiválásnál akkor használhatja fel a fennmaradó társaság a mérleg szerinti részesedése arányában az elhatárolt veszteséget a későbbi időszak adóalapjának megállapításakor, ha olyan tag vagy részvényes szerez benne többségi befolyást, amely a jogelődjében is többségi befolyással rendelkezett, és ha a következő két adóévben a jogelőd által folytatott tevékenységek közül minimum egyet továbbvisz. Cégvásárláskor az adózónak nem kell folytatnia legalább egyet a felvásárolt társaság tevékenységei közül, ha két éven belül jogutód nélkül megszűnik az adózó.
Ha bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség miatt ér véget egy csődeljárás vagy felszámolási eljárás, akkor a rendkívüli bevételként elszámolt és az el nem határolt elengedett kötelezettség fele pótlólagosan figyelembe vehető az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között. Választható e módszer a 2012 évi adóalap meghatározásához is.
Lényeges változást jelentenek a januártól bevezetett új fejlesztési adókedvezmények. A kedvezmények igénybe vehetőek a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra és a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházásokra. Az üzembe helyezést követő 90 napon belül be kell jelenteni a beruházás befejező napját az adópolitikáért felelős miniszter részére.

Látvány-csapatsportok támogatása

Januártól életbe lépő változás, hogy a támogatási igazolást kiállíthatják akkor is, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a sportszervezet azért nem működik legalább két éve, mert a támogatás igénybevételére jogosult sportszervezet korábban sportvállalkozásnak számított. Az országos sportági szakszövetség vizsgálja a feltétel fennállását.

Előadó-művészeti szervezetek támogatása

A kultúráért felelős miniszter kapott felhatalmazást egy rendelet kiadására, amely a támogatás elszámolható költségeinek körét, valamint a támogatás felhasználásáról szóló beszámolóval kapcsolatos követelményeket és annak benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos szabályokat fogja össze.

Filmtámogatás

Letéti számlára fizetéssel is teljesíthető a filmtámogatás, nem csak a támogatott részére történő közvetlen fizetéssel.

Személyi jövedelemadó

 Egységes, 16%-os kulcs 

Mivel megszűnik az adólap-kiegészítés januártól, így a személyi jövedelemadó kulcsa egységesen 16% lesz. A bruttó 202 ezer forint és a bruttó 661 850 forint jövedelemsáv közé eső jövedelmek esetén a nettó bér emelkedik változatlan bruttó bér esetén.

 Béren kívüli juttatások 

A 10%-os EHO (egészségügyi hozzájárulás) 14%-ra emelkedik januártól. Az SZJA (személyi jövedelemadó) teher nem változik, valamint nem változik az sem, hogy a jövedelem 119%-a az SZJA és az EHO alapja.
A juttatások köre változatlan marad. Továbbra is felhasználható az Erzsébet utalvány a melegkonyhás étkezésre. A munkáltatónál étkezhet külső személyzet is, ez a továbbiakban már nem lesz kizáró feltétel a munkahelyi étkeztetés utalványos formában történő biztosítása esetén.
A juttatásokra vonatkozó 500 000 forintos éves keret maradt.
Munkavállaló év közbeni halálesete miatt nem kell arányosítani az éves keretet.

 Erzsébet utalvány 

Az Erzsébet utalványt januártól már 8000 Ft értékben lehet nyújtani, ez 3000 Ft-os emelkedést jelent.

 Iskolakezdési támogatás 

Nem lehet a továbbiakban számlával elszámolható iskolakezdési támogatást nyújtani, csak utalvány formájában.

 Kulturális szolgáltatás igénybevétele 

A sporteseményre szóló bérlet vagy jegy mellett a kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet és belépőjegy is adómentesen adható évi 50 ezer forint értékben. A könyvtári beiratkozási díj is ide tartozó juttatás lehet.

 Egyes meghatározott juttatások 

Nem adható a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány egyes meghatározott juttatásként. Kizárólag Erzsébet utalvány, béren kívüli juttatásként elszámolva adható. A dolgozónak bérként jelentkezik januártól a korábban egyes meghatározott juttatásként elszámolt utalvány. Ha a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, akkor egyéb jövedelem lesz az utalvány.
Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek a kifizető (munkáltató) által fizetett egyéni vagy csoportos személybiztosítások.
Az egyes meghatározott juttatások adóterhe változatlan maradt.

 Üzleti biztosítások 

Az SZJA-trv. új fogalmakat tartalmaz az üzleti biztosítások körében, 2013-tól.
Kockázati biztosítás az olyan személybiztosítás, ahol nincs lejárati szolgáltatás és nincs visszavásárlási érték. Az ilyen biztosítás biztosítási esemény bekövetkezte nélkül nem ad lehetőséget pénzkivonásra és a szerződés tartamának végén nem nyújt lejárati szolgáltatást.
Személybiztosítás az élet-, betegség- és balesetbiztosítás. Életbiztosítás az, amely alapján a biztosított halála vagy meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezte esetén a biztosító fizet egy meghatározott összeget, vagy járadékot. Betegbiztosítás az, ahol a biztosító a biztosított megbetegedése esetén nyújt bizonyos, a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat. Januártól életbe lépő változás, hogy az ún. menedzserszűrés nem finanszírozható adómentes betegségbiztosítás díja formájában. Balesetbiztosításnál a biztosított baleset miatti halála, egészségkárosodása, rokkantsága esetén fizeti a biztosító a szerződésben leírt összeget vagy járadékot. Járadékbiztosításnál a járadékfizetési periódus kezdetétől a végéig nyújt bizonyos rendszerességgel meghatározott összegű szolgáltatást a biztosító.

Adómentes biztosítások

Adómentes a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja a minimálbér 30%-áig. Ha az esedékes díj 30%-át meghaladó engedményt nyújt a biztosító, akkor nem áll fenn az adómentesség.
Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha
- a biztosító teljesítésére a díjfizető jogosult
- a díjfizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötötték a biztosítást (felelősségbiztosítás)
- a nem kockázati biztosításnál a magánszemély megtéríti a korábban kifizetett díjat a díjfizető személynek.
Adómentes januártól az a rendszeres díj, amelyet kockázati biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű, teljes életre szóló (halál esetére szóló), visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításra fizetnek. (annak ellenére, hogy nem tekinthető kockázati biztosításnak)

Adóköteles biztosítási díjak

A nem kockázati biztosítások más személy (kifizető, munkáltató) által fizetett díja adóköteles. Adóköteles díjú személybiztosítások kifizetőt terhelő adóteherrel, egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként köthetők. A teljes életre szóló(halál esetére szóló), visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja egyes meghatározott juttatásként adóköteles (a rendszeres díj adómentes).

Biztosítói kifizetések

A januártól hatályos jogszabály szerint is alapvetően adómentesek a biztosító szolgáltatásai. Adómentes a kockázati biztosításnál a halál esetére szóló biztosítási, a balesetbiztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatás és a kockázati biztosításnak nem minősülő nyugdíjbiztosítási és járadékbiztosítási szolgáltatás. Nem adómentes a baleset- vagy betegségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás, ha annak díja csak részben adómentes, illetve az életbiztosításnak csak a kockázati szolgáltatása adómentes. A felelősségbiztosításból fizetett kártérítés úgy adóköteles, amilyen jogcímen a kártérítés elmaradt jövedelmet pótol. Ha baleset- vagy betegbiztosítás alapján kifizetett jövedelmet pótló szolgáltatás esetében a kifizetés (jövedelempótló támogatás) nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, akkor adómentes a kifizetett összeg teljes egészében, ha meghaladja, akkor az adót az elmaradt jövedelem alapján kell megállapítani.
A 2012. december 31. után kötött, teljes életre szóló visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás után kifizetett összeg egyéb jövedelemként adózik, ha kifizető fizette a biztosítási díjat.
Adóköteles a biztosító kifizetése, ha szerződésmódosítás történik, és a biztosítás többé már nem kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, halál esetére szóló életbiztosítás. A kifizetés egyéb jövedelem lesz.
A biztosítónak ki kell állítania az adóköteles jövedelemről az igazolást, az adót azonban a magánszemély fizeti meg.

Kamatjövedelem adója

A vegyes biztosításoknál (nem kockázati), amennyiben a biztosító által kifizetett összeg meghaladja a befizetett biztosítási díjak összegét, akkor kamatjövedelem keletkezik. Lényegesen egyszerűbb lett a biztosítói kifizetések SZJA-kötelezettségének megállapítása.
Januártól nem kell adót fizetni, ha
- egyszeri díjas biztosításról van szó, és a kifizetés a szerződést követő 5. évben vagy utána történik
- rendszeres díjfizetésű biztosításról van szó, és a kifizetés a 10. évben vagy utána történik
A kamatjövedelem fele után nem kell adót fizetni, ha
- egyszeri díjas biztosításról van szó, és a kifizetés a 3. évtől az 5. évig történik
- rendszeres díjfizetésű biztosításról van szó, és a kifizetés a 6. és 10. év között történik
Ha a biztosítás tartama alatt a szerződésben foglalt díjon felül történik díjfizetés, akkor nem alkalmazható a kedvezmény. Ez alól a törvény nevesít néhány kivételt.
Ha a rendszeres díj indexálásának mértéke nagyobb, mint a KSH által közzétett a megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értéke, szintén nem alkalmazhatóak a kedvezmények.

Családi adóalapkedvezmény külföldi személyek esetében

Januártól csak akkor érvényesíthető külföldi illetőségű magánszemély által családi adókedvezmény a hazánkban szerzett jövedelem esetében, ha hasonló vagy azonos kedvezmény máshol nem jár részére és jövedelmének 75%-a Magyarországon esik adókötelezettség alá. A kedvezmény igénybevételéhez elég a magánszemély nyilatkozata. Dokumentummal történő igazolásra csak hatósági eljárás alkalmával van szüksége a magánszemélynek.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek

Az új szabályozás szerint a befektetési alapkezelő is befektetési szolgáltatónak minősül. Az alapkezelő is jogosult lett tartós befektetési szerződéseket kötni, és a megkötött ügyletei ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számítanak. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek közé nem tartozik januártól a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet.

Társadalombiztosítási járulék

Megszűnt az egyéni nyugdíjjárulék esetében a járulékfizetési plafon.
A nem biztosítottak által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege az inflációval emelkedő lesz, havi 6390 forintról 6660 forintra nő.
Szolgálati idő szerzése érdekében magánnyugdíj-pénztári tagok is megállapodhatnak a nyugdíjbiztosítóval, az aktuálisan érvényes minimálbér alapján, 34 %-os járulék megfizetésével.

Egészségügyi hozzájárulás

Béren kívüli juttatások esetében a korábbi 10%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) 14%-ra emelkedett.
Az egyéb jövedelemként adózó biztosítói kifizetés után a magánszemélyt terhelő EHO mértéke 14%, ha a jövedelem megszerzése a lejárati szolgáltatás nélküli, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás megkötését követő 10 év után történik.
Ha kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől – a külföldi anyacégtől - szerez jövedelmet a magánszemély, akkor a belföldi foglalkoztató átvállalhatja az EHO bevallását, megfizetését.
A magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie az EHO-t az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a javára jóváírt támogatói adomány után.

Szociális hozzájárulási adó

A foglalkoztatás magasabb szintjének elősegítése miatt újabb adókedvezményeket lehet 2013-tól igénybe venni.
Ha egy vállalkozás bővíti munkavállalói létszámát, és a TAO trv. szerint jogosult fejlesztési adókedvezményre, valamint a szabad vállalkozási zónában működik, a beruházásának üzembe helyezését követő öt évig jogosult lesz szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) kedvezményre, amely az első két évben havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, 100%-os kedvezmény, a harmadik évben pedig a bruttó bér 14,5%-a.
A tudományos fokozattal vagy címmel rendelkező kutatók után is érvényesíthető SZOCHO kedvezmény, ha foglalkoztatja a vállalkozás őket. A SZOCHO-kedvezmény bruttó 500 ezer forintig érvényesíthető.
Visszamenőleges 2012. január 1-i hatállyal él: a külföldi fióktelepeken foglalkoztatott, magyar társadalombiztosítás hatálya alá nem tartozó dolgozók után nem kell a magyarországi vállalkozásoknak SZOCHO-t fizetniük.
A kisgyermekes munkavállalók után akkor is jár a munkáltatói adókedvezmény, ha az anyasági ellátás lejártát követő vagy az ellátás melletti foglalkoztatás már 2013. előtt megkezdődött. Az adókedvezmény azonban legkorábban a 2013-as évben érvényesíthető, a három éves foglalkoztatási időtartam pedig az anyasági ellátás lejártát követően, vagy a foglalkoztatás megkezdését követően (ellátás melletti foglalkoztatásnál) kezdődik.

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulásból is kapnak kedvezményt a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások, illetve a vállalkozási kutatóhelyek, akik a SZOCHO kedvezményre is jogosultak. A kedvezmény mértéke: a szakképzési hozzájárulási alap csökkenthető munkavállalóként legfeljebb havi 500 ezer forinttal, valamint az új munkavállalók bruttó bérének összegével, maximum havi 100 ezer forintig az első két évben.
Pozitív változás, hogy a munkavállalók képzésére fordítandó összeg újra elszámolható a bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére, azonban csak 16,5 %-ig. További megkötés, hogy havonta legalább 45 tanulószerződéssel is kell rendelkezni, tanulók foglalkoztatására. A saját dolgozók képzésére tanulmányi szerződést kell kötni, vagy munkáltatói kötelezést kell kiírni. Szakmai vagy nyelvi képzésről lehet szó, és egy miniszteri rendelet foglalja össze majd a részletesen elszámolható költségeket.
Már létező tanműhely részére beszerzett eszközökre is lehet támogatást igényelni 2013-ról (eddig csak új tanműhelynél lehetett).
Változnak a határidők: a követő év január 12-e lesz az eddigi február 25-i dátum helyett az éves bevallás, befizetés határideje. (2012. évi elszámolásnál marad még a február 25-i határidő). Bevallás a 08-as számú személyi jövedelemadó- és járulékbevallásban történik.

Általános forgalmi adó

Pénzforgalmi elszámolás

A KKV. trv. alapján kisvállalkozásnak minősülő adózók pénzforgalmi elszámolást is választhatnak, további feltétel, hogy Magyarországon gazdasági céllal telepedtek le, vagy lakóhelyük, tartózkodási helyük hazánkban van. Az összes árbevétel a naptári évben várhatóan/ténylegesen a 125 millió forintot nem haladhatja meg. A külföldi teljesítési helyű vagy fordított adózású ügyleteinek értékét az értékhatárba be kell számítani, de a pénzforgalmi elszámolás csak a belföldön teljesített, egyenes adózás alá tartozó ügyletekre alkalmazható. Az értékhatárba nem számít be a tárgyi eszközök értékesítése, a vagyoni értékű jog végleges átengedése, a Közösségen belüli adómentes értékesítés, a közérdekűsége miatt adómentes ügylet, és az adómentes pénzügyi szolgáltatások kiegészítő szolgáltatásai.
A pénzforgalmi ÁFA elszámolás alkalmazása esetén az adózó a bruttó ellenérték jóváírásakor állapítja meg a fizetendő adóját, illetve akkor keletkezik adólevonási joga, ha megfizette az ellenértéket.
Új vállalkozásnál a pénzügyi feltételeket időarányosan kell figyelembe venni.
A teljes naptári évre vonatkozóan lehet választani ezt az elszámolást, és a kibocsátott számlákon utalni kell ezen szabály alkalmazására.
Az elszámolás ezen módja érinti azt a vállalkozást is, akinek az ezt választó vállalkozás számláz, ugyanis az adólevonási jogát csak az ellenérték megfizetésekor érvényesítheti.
Pénzforgalmi elszámolás megszűnik, ha
- adóalany szünetelteti tevékenységét
- adóalany így dönt (követő évtől)
- meghaladja az árbevétel a 125 millió forintot
- adóalany fizetésképtelenségi vagy jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárás hatálya alá kerül.
Az adózási mód megszűnését 15 napon belül kell közölni az adóhatósággal.

Alanyi adómentesség

Az alanyi adómentesség választásához kapcsolódó értékhatár feltétel emelkedik, az eddigi 5 millió forint helyett 6 millió forint lesz. Akiknél az alanyi adómentesség megszűnt 2011-ben vagy 2012- ben, mert az 5 millió forintos értékhatárt túllépték, de a 6 milliós határt nem, választhatják 2013-ra az alanyi adómentességet.

Számlázás

A határon átnyúló ügyleteknél azon ország szabályai szerint kell eljárni, ahol az ügylet teljesítési helye van. Ha a terméket értékesítő, vagy szolgáltatást nyújtó nem telepedett le a teljesítés helyén, és az ügylet a fordított adózás alá esik, vagy harmadik országban van a teljesítési hely, akkor a teljesítő adóalany letelepedettségéhez igazodó számlázási szabályok az irányadóak. Ha a számlát az adófizetésre kötelezett igénybevevő állítja ki,akkor a teljesítési helyre vonatkozó főszabály lép érvénybe.
Számla megőrzésére ezen előírások nem vonatkoznak.
A számla kiállítására szolgáló ésszerű időszak adómentes Közösségen belüli értékesítés esetén, főszabály szerinti teljesítési helyű, fordított adózás alá eső Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés hónapját követő 15. nap.
Gyűjtőszámla kibocsátására csak úgy lesz lehetőség, ha abba Közösségen belüli adómentes termékértékesítés és adóalanynak nyújtott főszabály szerinti teljesítési helyű, fordított adózás alá eső Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások nem tartoznak.
A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítania kell az adózónak a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét, és a számla olvashatóságát.
Ha az áthárított ÁFA összege 2 millió forint vagy annál több, akkor a számla kötelező tartalmi eleme a vevő adószáma, vagy csoportazonosító számának első nyolc számjegye, a számlázott ügyletet az összesítő jelentésben fel kell tüntetni.
A számla idegen nyelven is kibocsátható.
Fel kell tüntetni a számlán adott esetben a „pénzforgalmi elszámolás” vagy az „önszámlázás” kifejezéseket (ha e szabályokat alkalmazza az adózó). A „fordított adózás” kifejezés az egyetlen elfogadott kifejezés ezen elszámolási módra, ezen kívül más esetekben is tartalmaz a trv. konkrét, kizárólagosan elfogadható szövegeket a számla-megjegyzésekre.
Elektronikus számla alatt azokat a számlákat kell érteni, amelyek kibocsátása és befogadása elektronikus úton történik. Bármilyen módszer alkalmazható a számla adattartalma sértetlenségének és eredete hitelességének biztosítására, nem csak a két, korábban nevesített módszer. Feltétel, hogy az alkalmazott módszer eleget tegyen a szükséges követelményeknek. A nevesített, példaként hozott módszerek az EDI rendszerben létrehozott, befogadott számla és a minősített elektronikus aláírással ellátott számla.
Az időbélyegző elhelyezése már nem kötelező.
A befogadó beleegyezése 2013-tól is alapfeltétele az elektronikus számlázásnak.
Nem szükséges havi, papír alapú összesítő jelentést készíteni az EDI-ben kibocsátott számlákról.
Ha ugyanazon partnernek kerül kiállításra egy elektronikus számlaköteg, akkor nem kell a számlák azonos adatait többször feltüntetni.
Kibocsátható egyszerűsített adattartalommal olyan esetekben is a számla, amikor a számla bruttó összege kevesebb, mint 100 euro. Ilyenkor nem kell adóalapot, adómértéket, áthárított adóösszeget szerepeltetni, csak a bruttó értéket és a felülről számított adó%-értéket.
Lehetőség van a papír alapú számlák elektronikus archiválására. Elektronikus számláknál csak elektronikus lehet az archiválás módja, de a formátum megváltoztatható.

Gépi nyugtákhoz és pénztárgépekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség

2013. április 1-ét követően a pénztárgép adatairól és a nyugtákról adatot kell szolgáltatni. Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg ennek szabályait. Hírközlő rendszer által, azaz közvetlen adatlekérdezéssel is megoldható az adóhatóság pénztárgép feletti felügyelete.

Ingatlan bérbeadás

Pontosítás miatt került be a szövegezésbe, hogy csak azok az ingatlan bérbeadások adóznak az általános szabályok szerint, amelyek közvetlen kereskedelmi-szálláshely szolgáltatásnak számítanak.

Adólevonási jog

Az olyan ügyleteknél, ahol a teljesítés helye külföldön van, de ha belföldön lenne, akkor adólevonási joga lenne az alanynak, akkor az adólevonási jog a külföldi teljesítési hely esetén is érvényesíthető.

Személygépkocsik üzemeltetése

A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat terhelő ÁFA 50%- ban lesz levonható (korábban egyáltalán nem volt levonható). Ha az igénybevett szolgáltatás értékének legalább fel beépül a közvetített szolgáltatás adóalapjába, vagy ha közvetlen anyagjellegű ráfordításként épül be a személygépkocsi bérbeadásának adóalapjába, akkor nincs levonási tilalom, korlátozás.

Népegészségügyi termékadó

A NAV Vámhatóság helyett az adóhatóság feladata lesz a népegészségügyi termékadó gondozása, ez a bevallások benyújtásában hoz változást.
A taurint tartalmazó energiaitalok esetében marad továbbra is a 250 Ft-os literenkénti adó, a taurint nem tartalmazó, de metil-xantint tartalmazó termékeknél 40 Ft lesz az adó literenként.
A kétszeres adóztatást kiküszöbölendő, mentes lesz az adó alól az adóköteles termék külföldi beszerzése, ha úgy használja fel a saját terméke előállításához az adózó a terméket, hogy nem változtat a termék előrecsomagolt jellegén.

Környezetvédelmi termékdíj

A NAV adóhatóságához kerül a termékdíj januártól, egy kivétellel: a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatban a vámhatóság lesz illetékes. Ez a bevallásokat érinti.
Pénzügyi képviselő lesz szükséges a harmadik országban letelepedett gazdálkodó esetében, a termékdíj-ügyintézéshez.
Csak akkor terhelik a mintavétel költségét a vállalkozásra, ha jogsértést állapít meg az ellenőrzés.
Mulasztási bírság lép a termékdíj bírság fogalma helyébe.
A csomagolószer termékdíja átvállalható lesz, ha azokat változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben továbbértékesítik.

Kulturális adó

Kiterjesztik a kulturális adó hatályát azon műholdas műsorelosztókra, televíziós kábelszolgáltatókra, vagy földi terjesztésű műsorelosztókra, amelyek pornográf csatornához is biztosítanak hozzáférést.

Helyi adók

A helyi adóknál mindenképp említésre érdemes a csökkentő tételek levonhatóságára bevezetett korlátozás.
Az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke levonható a nettó árbevételből, de januártól csak sávosan korlátozva. A nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó részéből az e sávba jutó csökkentő összeg egésze levonható. 500 millió forint és 20 milliárd forint közötti árbevételből az e sávba jutó csökkentő összeg, maximum a nettó árbevétel 85%-áig vonható le. 20 milliárd forint és 80 milliárd forint közötti árbevételből az e sávba jutó csökkentő tételek összege, maximum az árbevétel 75 %-áig vonható le. 80 milliárd forint felett pedig maximum az árbevétel 70 %-a vonható le.
Egyéb csökkentő tételekre, mint például az anyagköltség összege, nem vonatkozik a sávos korlát.
Az export-értékesítés kivételt jelent, az exporttal kapcsolatosan elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke teljes egészében levonható a nettó árbevételből. Amikor az árbevétel meghatározása történik a sávok meghatározásához, akkor figyelembe kell venni az exportra jutó árbevételt is, nem csökkenthető vele az összes árbevétele.
A pénzügyi lízingbe adott eszközök a pénzügyi lízinget végző társaságok esetében a sávos korlátozás alól kivételt képeznek.

Adózás rendje

ÁFA összesítő

Ha a számlában az áthárított általános forgalmi adó összege eléri a 2 millió forintot, a számlát szerepeltetni kell egy belföldi ÁFA összesítő jelentésben. A termékértékesítést és szolgáltatást nyújtó, valamint a terméket megvásárló, szolgáltatást igénybe vevő felet is terheli e kötelezettség.
Csak azon számlákat kell feltüntetni, amelyeknél szintén belföldi nyilvántartásban szereplő a másik alany, akire az adót áthárítja a kiállító. Ellenkező esetben (ha a vevő nem ÁFA alany vagy nincs belföldön nyilvántartásba véve) nem kell a számlát az összesítőben szerepeltetni.
A belföldi ÁFA összesítő része az ÁFA bevallásnak. Abba a bevallásba kell elhelyeznie a levonási jogot gyakorló adózónak, amely adómegállapítási időszakban az ügylet teljesítését vagy az előleg fizetését tartalmazó számla alapján az adólevonási jogot gyakorolja. A másik félnek, akinek ÁFA fizetési kötelezettsége van, abba a bevallásba kell betennie a jelentést, amelyben a kiállított ügylet teljesítését igazoló vagy előleg fizetését igazoló számlái alapján a fizetett adóját megállapítja.
Mit tartalmaz az összesítő jelentés:
számlánként tartalmazza a levonási jogot gyakorló adóalany összesítője:
- a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó ÁFA alany adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyét
- az ÁFA alapját és az áthárított ÁFA összegét
- a számla sorszámát
- a számla teljesítési időpontját vagy kibocsátási dátumát. számlánként tartalmazza az ÁFA fizetésre kötelezett adóalany összesítője:
- a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő ÁFA alany adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyét
- az ÁFA alapját és az áthárított ÁFA összegét
- a számla sorszámát
- a számla teljesítési időpontját vagy kibocsátási dátumát.
Ahhoz, hogy az információk elérhetőek legyenek, módosítani kellett a számlák kötelező adattartalmát. Tehát a 2 millió forintot meghaladó áthárított ÁFA összeget tartalmazó számlákon fel kell tüntetni a vevő adószámának vagy csoportazonosító számának első nyolc számjegyét.
Ha ugyanazon adómegállapítási időszakban több számlából jön össze a 2 millió forintnyi adó, amelyre adólevonási jogot szerez az alany, és ezeket a számlákat ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó bocsátotta ki, akkor nyilatkoznia kell ezekről a számlákról. A számla kibocsátójának (termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó) adószámát, vagy csoportazonosító számának első nyolc számjegyét és az e számlákban áthárított adó összesített összegét kell feltüntetni a nyilatkozatban. Ez az összevont jelentés csak a levonási jogot gyakorló fél kötelezettsége.
Előfordulhat, hogy számlamódosítás történik, és így válik a korábban 2 millió forintnál kevesebb áthárított ÁFÁ-t tartalmazó számlából az értékhatárt meghaladó ÁFÁ-t tartalmazó. Ebben az esetben mindkét félnek (a számlamódosító okiratot kiállító és az azt befogadó félnek)készítenie kell összesítő jelentést. Ha a módosítás előtt is meghaladta az ÁFA-tartalom az értékhatárt, akkor is fennáll ez a kötelezettség, a számlamódosítás miatti összesítő jelentést el kell készíteni, és szerepeltetni kell benne az eredeti számla adatait is, fel kell tüntetni, hogy mennyi a módosítás számszaki hatása az adóalap és az adó tekintetében, és benne kell, hogy legyen a módosító okirat sorszáma.
Ha érvénytelenítenek egy 2 millió forintot meghaladó ÁFA-összegű számlát, akkor a számlát befogadó félnek jelentéstételi kötelezettsége lesz, abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatásait figyelembe veszi.
Speciális előírások vonatkoznak a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany ÁFA összesítő jelentéseire.
Ha a pénzforgalmi elszámolást választotta az adózó, akkor az általa kibocsátott számláról a nyilatkozatot egyszer kell megtenni, abban a bevallásban, amelyben e számla alapján első alkalommal érvényesíti adólevonási jogát az adózó, vagy a számlát kiállító először kötelezett adómegállapításra. A 2 millió forintos értékhatárba figyelembe kell venni a számlában lévő ÁFA összeg teljes összegét, még abban az esetben is, ha az adott időszakban a számla alapján az adómegállapítási kötelezettség vagy az adólevonási jog nem öleli fel a számlában szereplő teljes ÁFA összeget.
Az összesítő jelentést elektronikus úton kell elkészíteni, benyújtani. Elmulasztása esetén a magánszemélyeket 200 ezer forintig, a magánszemélynek nem minősülő adózókat 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtják. 2013. július 1-től egy-egy adózó az központi elektronikus szolgáltatórendszerenkeresztülhozzáférhet azon más adózók által teljesített összesítő jelentésekhez, akiktől számlát fogadott be.

Készpénzfizetéskorlátozása

Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók maximum 1,5 millió forint értékhatárig teljesíthetnek készpénzes kifizetést ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon partnernek, egy naptári hónapban, termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás alapján. Ez akkor érvényes, ha a másik fél is pénzforgalmi számla nyitására kötelezett. Egyéb műveletek (nem termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás) tekintetében nem érvényes a korlátozás pl. készpénzfelvétel. Ha ugyanazon szerződés alapján több 1,5 millió forintos kifizetés történik, csak akkor teljesíthető készpénzben, ha más-más hónapban történnek.
Ha ugyanazon felek között történik több 1,5 millió forintot meghaladó kifizetés egy adott hónapban, akkor az csak akkor lehetséges készpénzben, ha többféle szerződés van az ügyfelek között, és a kifizetések más és más ügylet keretében történnek. Természetesen nem darabolható fel színlelt módon egy azon szerződés több részletre, csak azért, hogy a készpénzes fizetés megoldható legyen, tehát így nem érdemes a korlátozást megsérteni.
A NAV ellenőrzi a készpénzfizetésre vonatkozó korlátozás betartását. A jogellenes készpénzes fizetés 20 %-a mulasztási bírság. Nem esik mérlegelés alá, a 20 %-tól nem térnek el a büntetés kivetésekor. A büntetés nem csak a készpénzes fizetés teljesítőjét, de az elfogadót is érinti.__