SUPERBIO® HOLDING

Sávosan progresszív lesz jövőre az iparűzési adó

KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK 1990. évi C. törvény

Az önkormányzatok által kivethető adókulcs mértékének felső határa ugyan nem változott, egyes adózóknak (főleg a nagy forgalmat bonyolító kereskedőknek) – az árbevételük nagyságától függően – mégis növekszik a helyi iparűzési adó-fizetési kötelezettsége. Ismerős a módszer (a szja-ból az összevont adóalapnál most múlik el): az adóalap növelésével is lehet az adót emelni.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvényben az iparűzési adóra vonatkozó szabályokat is módosította. A helyi iparűzési adó alapját a 2013-ban kezdődő adóévtől úgy kell kiszámítani, hogy az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének a nettó árbevételből való levonhatósága évi 500 millió forintot meghaladó árbevétel esetén sávosan progresszív módon csökken. Ez azt jelenti, hogy az említett tételek teljes összege az értékhatárt meghaladó nettó árbevétel-részből nem vonható le, nagyobb árbevétel esetén a levonhatóság korlátozása erőteljesebb, vagyis az adóalap sávosan progresszív módon nő.

A 2013-tól hatályos szabály szerint a nettó árbevétel:
- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatok értéke (mint nettó árbevétel-csökkentő tétel) együttes összege teljes egészében,
- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka,
- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka,
- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka vonható le.

Először a sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeget kell kiszámítani. Ez az összes eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányával szorzott összeg. Amennyiben ez az összeg nagyobb, mint az adott sávba tartozó nettó árbevétel törvényben meghatározott százalékával szorzott összeg, akkor csak az utóbbi – kisebb – összeget lehet levonni az adott sávba tartozó nettó árbevételből.

Nem kell alkalmazni a korlátozó szabályt az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke azon részére, amelyet exportértékesítéssel összefüggésben számolt el az adózó. Ugyancsak kivétel a korlátozás alól a pénzügyi lízinggel összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás adóalanyoknak meg kell állapítaniuk az összesített nettó árbevételük és az összesített nettó árbevétel-csökkentő tételek pozitív előjelű különbözetét, és az említett számítást erre az összevont különbözetre kell elvégezni. Az egyes adóalanyok iparűzési adóalapját a különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének az összesített nettó árbevételben képviselt aránya szerinti szorzat összegeként (azaz árbevétel-arányosan) kell megállapítani. Ezt a szabályt azonban csak azoknak az adóalanyoknak kell alkalmazniuk, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetítetett szolgáltatások együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát, és csak azon kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok között, amelyek esetén szintén meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttesen.