SUPERBIO® HOLDING

Rejtélyes koncepció az szja-módosításoknál

Rejtély, hogy milyen adópolitikai koncepció mentén írta át a törvényhozás a személyi jövedelemadó biztosításokra vonatkozó rendelkezéseit. Sem az egykulcsos adózás, sem a munkahelyvédelmi akcióterv nem indokolt változtatást, míg a hiánycél tartása szempontjából inkább kevesebb bevételre lehet számítani ebben a körben, és a módosítások nyomán az eddiginél is bonyolultabb szabályozás még az adózás egyszerűsítését célzó programhoz sem sorolható. Nem csoda, hogy az új előírások labirintusában sem a biztosítók, sem az ügyfeleik nem találják a kijáratot.
Összefoglalják az eligazodáshoz szükséges legfontosabb tudnivalókat.

A biztosítás lényege a biztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A biztosítási esemény lehet különösen a szerződésben megállapított károsító esemény, halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése, testi sérülést, rokkantságot, egészségkárosodást vagy halált okozó baleset. A biztosítás jellegét tekintve lehet vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás, életbiztosítás, balesetbiztosítás, illetve ezek kombinációja.
A személyi jövedelemadó (Szja) törvény a biztosítási szerződés alapján bekövetkező szja-kötelezettséget (vagy mentességet) – a biztosítási esemény, a biztosítási szerződés jellegétől, a díj fizetésére kötelezett, személyétől, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személytől függően – a biztosítási díj fizetéséhez, a biztosító által adott engedményhez, a biztosító által nyújtott szolgáltatáshoz, illetve teljesítéshez (úgynevezett „adóztatási pontok”) rendeli.

A biztosítási díj fizetéséhez kapcsolódó szabályok I.

A törvény 2013. január 1-jétől egyértelműen kimondja, hogy magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján a biztosított magánszemély a biztosítási díj formájában adóköteles jövedelmet szerez, ha a díj fizetésére a biztosítás szerződőjeként nem ő maga, hanem más személy kötelezett [Szja törvény 3. § 89. pont].

E szabály alól azonban számos kivételt tartalmaz a törvény, amelyek alapján a biztosított helyett más által fizetett biztosítási díj után a legtöbb esetben csak akkor merül fel adókötelezettség, ha a kivételhez rendelt feltételek nem teljesülnek.

Vegyük sorra a kivételeket:
– Nem keletkezik bevétel a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (az úgynevezett felelősségbiztosítás) díjának megfizetésével. Ekkor ugyanis a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító nem a biztosított, hanem a károsult részére teljesít kifizetést, vagyis a biztosított magánszemély (a károkozó) a biztosító szolgáltatására soha nem válik jogosulttá [Szja törvény 4. § (2a) bekezdés b) pont].
– Nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül
– a díjat fizető személy jogosult [Szja törvény 7. § (1a) bekezdés]. A „korlátozások nélkül” azt jelenti, hogy
– bár a biztosítói szolgáltatások kedvezményezettje magánszemély
– abban az esetben sem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha lemond a polgári törvénykönyv szerinti, a szerződő helyébe történő belépés, illetve a szerződővel együtt történő kedvezményezett-jelölés jogáról, és ezért a biztosításban megtestesülő befektetéshez a kifizető korlátozás nélkül hozzáférhet (például a szerződés megszüntetésével). Azonban, ha a szerződést később úgy módosítják, hogy a biztosító teljesítésére nem a díj fizetője, hanem a biztosított (vagy más) magánszemély válik jogosulttá a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja (kivéve a kockázati biztosításra tekintettel fizetett adómentes díjrészt) a szerződés módosításának időpontjában egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél. Ide tartozik azt az eset is, amikor a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, amikor már egyedül jelölhet kedvezményezettet. Az előzőeket nem kell alkalmazni, ha a magánszemély a más személy által korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti [Szja törvény 7. § (3a) bekezdés].
– Nem keletkezik adókötelezettség a biztosított helyett más által fizetett biztosítási díj után, ha az a Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes.