SUPERBIO® HOLDING

Adóköteles díjú biztosítások: az is adózhat, aki nem szerez jövedelmet?

Meghatározott kivételektől eltekintve, a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási díj formájában adóköteles jövedelem keletkezik, ha a díj fizetésére a biztosított magánszemély helyett a biztosítás szerződőjeként más személy kötelezett [Szja törvény 3. § 89. pont]. A kivételeket külön cikkeink ismertetik. De a kivételeknek is van egy „szokatlan szabályt erősítő” kivétele, amikor annak kell adóznia, aki semmiféle jövedelmet nem szerez. Amikor a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján a más személy által vállalt díj fizetésekor nem keletkezik adókötelezettség meghatározott esetekben mégis adó- és eho-köteles lehet a díj, illetve annak egy része.

A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló (közismerten teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező) életbiztosítások más által fizetett adómentes díja utóbb adókötelessé válhat, ha a szerződés módosításával a biztosított személye megváltozik, vagy a szerződést határozott tartamúvá alakítják. Ilyenkor a szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül az aktuális visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész [Szja. törvény. 28.§ (2) b) pont].

Nem tévedés(!), biztosított-csere esetében (pl. amikor az elbocsájtott dolgozó helyébe másik lép) az egyéb jövedelem után az eredeti biztosítottnak kell szja- és eho-t megfizetnie, annak ellenére, hogy semmiféle jövedelmet nem szerez, hiszen a szerzőséből kiesik, és így a biztosító teljesítésére már nem ő, hanem a helyébe lépett magánszemély lesz jogosult, aki ráadásul az elődje által már adózott díjak összegének megfelelő részt az adóköteles biztosítói kifizetésből levonhatja. Csak a kifizető jóindulatán múlik, hogy ha a díjat nem akarja tovább az adott magánszemély helyett fizetni, maga helyett inkább az eredeti biztosítottat állítja szerződőnek (a díj fizetőjének), emiatt ugyanis a szerződés módosításakor nem keletkezik adókötelezettség.

A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításoknál további szabály, hogy a kifizető által az adómentes rendszeres díjon felül fizetett (pl. eseti) díj a adóköteles egyes meghatározott juttatásnak minősül, amelynek 1,19-szerese után a díj fizetőjét 16 százalékos szja és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Ebben az esetben a magánszemélynek nem keletkezik semmilyen adókötelezettsége (Szja törvény 70. § (1) bekezdés c) pont]. Rendszeres díj az, amelyet legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és az összege nem haladja meg az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó, a KSH által közzétett éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét [Szja törvény 1. számú melléklet 6.9. alpont].

Az előbbi körbe nem tartozó valamely biztosítási szerződés alapján, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy jogosult, de a szerződést később úgy módosítják, hogy a biztosító teljesítésére nem a díj fizetője, hanem a biztosított (vagy más) magánszemély válik jogosulttá, illetve a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép, a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja (kivéve a kockázatra fizetett adómentes díjrészt és a díjat fizető személy számára a magánszemély által megtérített díjrészt) a szerződés módosításának időpontjában egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél [Szja törvény 7. §. (1a) és (3a) bekezdés]. Az adó- és eho-kötelezettséget a magánszemélynek a díjfizetővel fennálló jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani.

Egyéb esetekben, ha valamely élet-, baleset-, betegségbiztosítási (személybiztosítási) szerződés szerint a biztosított magánszemély, de a díj fizetésére más (nem magánszemély) szerződő (kifizető) kötelezett, és az általa fizetett biztosítási díjra az ismertetett kivételes rendelkezések nem vonatkoznak, a biztosítási díj adóköteles egyes meghatározott juttatásnak minősül, amelynek 1,19-szerese után a díj fizetőjét 16 % szja és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli, míg a magánszemélynek nem keletkezik semmilyen adókötelezettsége (Szja törvény 70. § (1) bekezdés c) pont]. Más, nem magánszemély szerződő (pl. a kifizetőnek nem minősülő külföldi cég, szervezet) által fizetett adóköteles díjat viszont a magánszemélynél a díjfizetővel fennálló jogviszonyára tekintettel megszerzett (pl. munkaviszony esetén nem önálló tevékenységből származó) szja- és eho-köteles jövedelemként kell figyelembe venni.

A személybiztosítások (élet-, baleset-, betegségbiztosítás) körébe nem tartozó vagyonbiztosítási, illetve felelősségbiztosítási szerződések esetében is előfordulhat, hogy a szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt, illetve a felelősségvállalásra kötelezett magánszemély javára más személy köti meg, és fizeti annak díját. Az adó- és eho-kötelezettséget ilyenkor a magánszemélynél – a díjfizetővel fennálló jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre vonatkozó előírások szerint – kell megállapítani.