SUPERBIO® HOLDING

Társasági adó és hipa: így néz ki 2013-ban

A társasági adó és a helyi iparűzési adó területét érintő, 2013. január 1-jétől hatályos legfontosabb jogszabályváltozásokat foglaltuk össze.

Társasági adó

- Új és módosuló fogalmak

A jogértelmezés megkönnyítése érdekében egyes intézményeket (mint az egyház, az elismert tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány) meghatároztak a fogalmak között, valamint kidolgozták a szabad vállalkozási zóna fogalmát is. Ezen utóbbi fogalom a fejlesztési adókedvezménnyel összefüggésben kap szerepet, amelyet a későbbiekben részletesen ismertetünk.

A 2012. január 1-jével bevezetett bejelentett immateriális jószág köre bővül: immár nem csak a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot szerző, hanem az azt előállító adózó is jogosulttá válik a későbbi értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereség összegével való társasági adóalap csökkentésre. Ennek feltétele, hogy az adózó az előállítást követő 60 napon belül az előállítást bejelentse az adóhatóságnak. Az új rendelkezés az adózó választása szerint már a 2012. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazható.

Pontosították az ellenőrzött külföldi társaság meghatározása során vizsgálandó külföldi adómértéket is. Ennek értelmében a társasági adónak megfelelő adó mértékének a külföldi államban el kell érnie a 10 százalékot. A feltétel teljesülését abban az esetben szükséges vizsgálni, ha a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót az adott külföldi államban. Több adókulcs esetén a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

A 2012. január 1-jével bevezetett, az ellenőrzött külföldi társaság vizsgálatához kapcsolódó kritériumok bizonyítási terhe alól némi könnyítést jelent, hogy a tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállását immár nem az adózónak kell bizonyítania.

- Jövedelem- (nyereség-) minimum

2013. január 1-jétől a jövedelemminimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség meghatározott hányada. Ezen hányados a kötelezettség adott adóévi napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettséget meghaladó összegének az 50 százaléka. Következésképp a taggal szemben fennálló kötelezettség adóévi növekedése párhuzamosan a társaság minimumadó alapját is növeli.

Nem kell azonban figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségeket, valamint a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségek között kimutatott, de ki nem fizetett osztalék összegét.

- Társaságiadó-alapot módosító tételek

Továbbra is él a bejelentett részesedéshez kapcsolódó társaságiadó-alap módosítás, azonban a csökkentő tétel alkalmazása esetén mind a részesedés értékesítésének árfolyamnyereségét, mind a kivezetés következtében elszámolt bevételt korrigálni kell az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással.

A bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap csökkentő tétel alkalmazásához – a legalább egy éven át tartó eszközök közötti nyilvántartás mellett – új feltételként szükségessé vált, hogy az adózó a bejelentést megelőző adóévben a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredménynek a lekötött tartalékba átvezetett összegével nem csökkentette társasági adóalapját.

A K+F-hez kapcsolódó adóalap csökkentő lehetőségek köre bővül, mivel nő azon szerződő felek köre, akikkel az adózó írásbeli szerződést köthet közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén. Ezen megállapodás alapján az adózó a szerződésben meghatározott összeg háromszorosát, de legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe adóalap-csökkentő tételként. 2013. január 1-jétől a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel kötött szerződés alapján is biztosított a fenti lehetőség.

Az alultőkésítettség kapcsán a jogalkotó tovább pontosította azt a szabályt, hogy a 3:1 arány meghatározása során a kötelezettségek között nem kell figyelembe venni – ahogy eddig sem – az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget.

- Veszteségelhatárolás

Átalakulás esetén, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, vagy amennyiben a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult, akkor az adózónak nem kell teljesítenie az elhatárolt veszteség átalukálás esetén történő felhasználhatóságának feltételeit (a jogutód csoporton belüli legyen és a jogelőd által folytatott tevékenységből legalább egyből bevételt szerezzen).

Új szabályként vezetik be, ha az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás egyezséggel zárul, a korábbi évek elhatárolt vesztesége bizonyos korlátozással figyelembe vehető az adózás előtt eredmény csökkentéseként. A rendelkezés a 2012. január 1-jét követően, csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró, bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó.

- Fejlesztési adókedvezmény

A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok több ponton is változnak. 2013. január 1-jétől az alábbi két új jogcímmel egészül ki a már létező jogcímek köre:

¬ szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás;
¬ jelenértéken legalább 100 millió forint értékű – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházás.

Szabad vállalkozási zónának a „térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal határolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség” minősül.

Kiegészül az adókedvezmény igénybevételének feltételrendszere is, mivel ezentúl a beruházás üzembe helyezését követően, 90 napon belül be kell jelenteni a beruházás befejezésének napját a nemzetgazdasági miniszternek. Módosul a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kötődő környezetvédelmi feltétel is, mivel nem érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény abban az adóévben, amelyben az adózó a meghatározott kibocsátási határértéket túllépi. A feltétel a beruházás üzembe helyezését követő 5 évben teljesítendő.

Rögzítették továbbá azt a szabályt, miszerint az NGM évente tájékoztatja az állami adóhatóságot a beérkezett bejelentésekről/kérelmekről és a beruházás befejezésének napjáról.

Helyi iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény HIPA fejezetét érintő módosítások nagyobb része a HIPA adóalapjának megállapítására vonatkoznak, ugyanakkor számos kisebb pontosítást is beiktattak. Ezen utóbbi kategóriába sorolható, hogy az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységek közül az építőipari tevékenység, illetve a természeti erőforrás feltárására, kutatására irányuló tevékenységek esetében a törvény egyértelműen meghatározza a HIPA kötelezettség időtartamát. Ez a tevékenység megkezdésének napjától a felek közötti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napjára kiterjed.

- Adóalap megállapítását érintő változások

Az adólapot továbbra is csökkenti az alvállalkozói teljesítések értéke, az anyagköltség, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége, azonban 2013. január 1-jétől az eladott áruk beszerzési értéke („ELÁBÉ”) és a közvetített szolgáltatások értéke a vállalkozó nettó árbevételének összegétől függően, sávosan csökkenti az adó alapját képező nettó árbevételt az alábbi módon.

Az adóalap-csökkentés menete:

¬ 500 millió forint nettó árbevételig a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke a nettó árbevétel 100 %-ig levonható;
¬ 500 millió forint – 20 milliárd forint nettó árbevétel közötti sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke a sávba tartozó nettó árbevétel 85 %-ig levonható;
¬ 20 milliárd forint – 80 milliárd forint nettó árbevétel közötti sávba jutó ELÁBÉ és közvetítettszolgáltatások értéke a sávba tartozó nettó árbevétel 75 %-ig levonható;
¬ 80 milliárd nettó árbevétel felett a sávba jutó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értéke a sávba tartozó nettó árbevétel 70 %-ig levonható.

A fenti korlátozás következésképpen nem érinti azon vállalkozásokat, amelyek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. Kivételt képez a sávos levonhatóság alól, és teljes egészében levonható a nettó árbevételből az exportértékesítéshez illetve közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek belföldi értékesítéséhez kapcsolódó, és arra tekintettel elszámolt ELÁBÉ valamint közvetített szolgáltatások értéke.

További szigorítás az adókijátszás elkerülése érdekében, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak elsőként csoportszinten kell megállapítaniuk az adó alapját, majd az így számított adóalap egészéből az egyes vállalkozásoknak nettó árbevételük arányában kell megállapítaniuk a vállalkozási szintű adóalapjukat. Ezen új szabály, csak azon kapcsolt vállalkozások esetében alkalmazandó, amelyeknél az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes értéke meghaladja az adott adóalany nettó árbevételének 50 %-át.