SUPERBIO® HOLDING

2013.01.30. Készpénfizetés: mit kell figyelembe venni, mi számít ellenértéknek?

Kapcsolódó jogszabályok Jogszabály 2003. évi XCII. törvény

A készpénzforgalom szabályázosáról szóló cikksorozatunk következő részében a szabályozás gyakorlati kérdéseit vetjük fel és válaszoljuk meg.

A sorozat előző cikkében a készpénzforgalom korlátozásának és egyes készpénzkifizetések bejelentéseinek szabályait részleteztük. A készpénzforgalom korlátozására vonatkozó szabályok alkalmazásának gyakorlati kérdéseit pedig jelen és az ezt követő cikkben foglalom össze.

Mi minősül készpénzszolgáltatásnak?

A jogalkotó a „készpénzszolgáltatás” fogalmát nem nevesítette az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban Art.), s minthogy ilyet egyéb, háttérjogszabálynak tekinthető jogszabály sem tartalmaz, ezért a készpénz közgazdasági értelmezését szem előtt tartva, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. sz. melléklete I.9.1. a) pontja analóg értelmezését tekintsük át. Ennek értelmében készpénznek, illetve készpénzszolgáltatásnak tekinthető a közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével történő fizetési művelet.

A közvetítői közreműködés alatt azonban hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó szervezetet kell érteni, ezért a készpénzfizetések korlátozására vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében a képviselő, meghatalmazott vagy futár, mint közvetítő útján történő készpénzszolgáltatás is a szabály hatálya alá esik, mert az ügyletet kötő felek között a bankjegy- és/vagy érme átadása fizikailag megvalósul. A szabályozás tehát a bankjegy- és érmeátadással történő fizetési módot szankcionálja, egyéb fizetési módok nem szankcionálhatók.

A jogalkotó nem határozta meg a készpénzszolgáltatás pénznemét, így a szabályok nem csak a forinttal, hanem a valutával teljesített kifizetésekre is vonatkoznak. Arra azonban szintén nincs rendelkezés, hogy valuta-kifizetés esetén milyen árfolyamot alapul véve kell vizsgálni a 1,5 millió forintos korlátot.

Kik között bonyolított készpénzfizetést kell figyelembe venni?

A szabályozás értelmében az adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak teljesített meghatározott készpénzszolgáltatást kell figyelembe venni. Vagyis a belföldi jogi személyek (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (közkereseti társaság és a betéti társaság) és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek (beleértve az egyéni vállalkozót is) részére teljesített készpénzszolgáltatásokat kell figyelembe venni. Tehát például a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély tulajdonos, vagy a munkavállaló, megbízott részére teljesített készpénzfizetésre nem vonatkozik a szabály.

Mi minősül ellenértéknek?

A törvényi megfogalmazás értelmében a szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértéke az, amit a 1,5 millió forintos korlát számításánál figyelembe kell venni. Vagyis a szabály alkalmazása szempontjából az ellenérték az a bruttó ár, amelyet az igénybe vett szolgáltatásért, a beszerzett termékért fizetni kell.

Amennyiben az ellenértéket az adózó részben például átutalással vagy csekkel, részben pedig készpénzzel egyenlíti ki, a készpénzfizetések korlátozására vonatkozó szabályokat csak ez utóbbira kell alkalmazni.

Az ellenérték szempontjából egyes ügyleteknél vizsgálandó az is, hogy mi számít bele az ellenértékbe: a kaució például nem, a foglaló azonban jellemzően igen. Emiatt ha a teljes ellenérték vagy egy részének készpénzben történő kifizetése a foglaló készpénzben teljesített kifizetésének hónapjában történik meg, akkor a két (vagy több) kifizetést össze kell számítani, mivel ezek a kifizetések egy ügylethez tartoznak.

Mely ügyleteket kell figyelembe venni?

A jogszabály értelmében a szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként teljesített készpénzszolgáltatást kell figyelembe venni. Ebből következik, hogy mindaz a készpénzmozgás, amely nem minősül szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékének, nem tartozik a szabály alkalmazásának hatálya alá. Ide tartozik tehát a beszerzett áru, igénybe vett szolgáltatás ellenértékének készpénzes kiegyenlítése, az ezekhez kapcsolódóan fizetett előleg, de nem tartozik ide például a más adózónak készpénzben nyújtott kölcsön, készpénzes befizetés a saját vagy a partner bankszámlájára, a váltóval, csekkel, bankkártyával történő fizetés.

A cikksorozat harmadik részében a szerződések készpénzforgalom korlátozása szempontjából történő értelmezését, kezelését tekintjük át.