SUPERBIO® HOLDING

A kapcsolódó vizsgálat kétarcúsága

Kapcsolódó jogszabályok Jogszabály 2003. évi XCII. törvény

A kapcsolódó vizsgálat jogszabályba foglalása egy eszköz az adóhatóság kezében ahhoz, hogy a tényállás tisztázási kötelezettségének oly módon tegyen eleget, hogy az általa esetlegesen vitathatónak minősíthető gazdasági események minden szereplőjét megfelelően ellenőrizhesse.

A jogalkotói cél elvitathatatlan. De esetenként oly módon kerül sor kapcsolódó vizsgálat elrendelésére, ami lényegében azt eredményezi, hogy az adóhatóság figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a főkötelezettsége az eljárás során a tényállás teljes körű feltárása.

Az Adózás rendjéről szóló törvény részletesen szabályozza az eljárási határidőket és azok meghosszabbításának lehetőségét. A határidő számításában bizonyos eljárási cselekmények nem számítanak bele (például az elévülésnél a bírósági eljárás, vagy az utólagos ellenőrzésénél a kapcsolódó vizsgálat).

Többször tapasztalt körülmény az adóhatósági eljárásban, hogy a kapcsolódó vizsgálatról nyilvánvalóan kitűnik, hogy felesleges, illetőleg hogy az elrendelt kapcsolódó vizsgálatot érdemben nem folytatják le, csak időhúzásnak használják. Ezt az is igazolja több esetben a kapcsolódó vizsgálat keretein belül rendelnek el újabb és újabb kapcsolódó vizsgálatot, így akár több évre is elhúzva az ellenőrzést.

Volt olyan konkrét eset ahol csak a bírósági szakaszban szembesült azzal az adóhatóság annak perbeli képviselője által, hogy a vagyonosodási vizsgálatban hivatkozott kölcsön valós gazdasági esemény volt, köszönhetően annak, hogy az ellenőrzés során a hivatkozott kölcsönadó vonatkozásában nem folytatták le a kapcsolódó vizsgálatot (vagyis nem győződtek meg arról, hogy a kölcsönadó rendelkezésére állhatott-e egyáltalán az összeg), csak „önkényesen” hiteltelennek fogadta el a hivatkozási alapot.

2013-tól az Art. szabályozása részben megváltozott.
Art. 92. § (11) bekezdés

Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzés esetén a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni. Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.

A hatályos szabály értelmezéséhez összefoglalásképpen:
A kapcsolódó vizsgálat fogalmi körébe tartozik a más adózónál már korábban vizsgálatot rendeltek el, ennek lezárásáig az alapügy szünetel.
Másod sorban az alapügy vonatkozásában elrendelt kapcsolódó vizsgálat körében beszerzett iratok bizonyítékként felhasználhatók az alapügyben függetlenül attól, hogy a kapcsolódó vizsgálatot lezárták-e.

A kapcsolódó vizsgálat lefolytatásának egyik módja a betekintő vizsgálat. A betekintő vizsgálat eredményeként az adóhatóság annak lezárását követően elrendelhet utólagos ellenőrzést.

A korábbi tapasztalatok alapján a jelen szabállyal kapcsolatban előzetesen felmerülnek aggályok, köztük a legsúlyosabb, az hogy a betekintő vizsgálat során az adóhatóság mérlegeli annak tartalmát és annak megfelelően dönt arról, hogy indítványoz-e utólagos ellenőrzést. Azonban a betekintő vizsgálatként lefolytatott kapcsolódó vizsgálat során az adóhatóság attól függetlenül felhasználhat adatokat, hogy azok megítélése adott esetben (például további, a gazdasági események hitelességét alátámasztó okiratok, bizonyítékok) érdemben befolyásolnák, vagy éppen módosítanák a tényállást. Vagyis az említett belátás, mérlegelés nem érvényesül abban az esetben ha a kapcsolódó/betekintő vizsgálat érdemi befejezése előtt felhasználható akármilyen beszerzett iratanyag, bizonyíték.

Álláspontom szerint a jogalkotói célt, a tényállás tisztázási kötelezettség érvényesítését nem segíti elő a jelenlegi szabályozás, tekintettel arra is, hogy sok esetben a kapcsolódó vizsgálatok nem lettek megfelelő módon lefolytatva, és a mostani szabály sem erősíti ennek az igénynek a gyakorlatban történő elmélyülését.

Másik oldalról az is jelentős probléma, hogy egy áfa visszaigénylés esetén, mint kiutalás előtti ellenőrzés, a korábban már említett időhúzás érdekében elrendelt kapcsolódó vizsgálatok miatt, akár 3 évig is várnia kellett az adózóak az áfa kiutalására.
Eközben a cég, ami az áfát visszaigényelte, a jelen gazdasági környezetben likviditási problémák miatt tönkre ment.

Ebből a szempontból tekintve az új szabályozásra a társaságok számára kedvezőnek ítélhető. Vagyis ha a visszaigénylésre jogosságának megítélésére a megfelelő adatok rendelkezésre állnak, a kiutalás teljesíthető a kapcsolódó vizsgálat lezárását megelőzően.