SUPERBIO® HOLDING

A pénztárgépekre vonatkozó új szabályok közvetlenül összekötnek az adóhatósággal – javul-e ettől az adózói fegyelem? 2013. február 15-én hirdették ki a Magyar Közlöny 24. számában az adóhatósággal online kapcsolatra képes a pénztárgépekre és taxaméterekre vonatkozó rendeletet. A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelettől jelentős előrelépést vár a kormányzat a feketegazdaság visszaszorításában.
A következőkben az új rendszerrel foglalkozunk és azzal, hogy mi is lehet ennek hátterében, mi is hívta létre annak kialakítását?

A NAV-val online kapcsolatban lévő pénztárgépek kiépítésére több átmeneti szabály vonatkozik, ugyanakkor az átállás mind az adózóktól, mind a pénztárgépek forgalmazóitól, szervizeitől gyorsaságot kíván.

Először is érdemes feltenni a kérdést, hogy miért is van szükség az adózók készpénzforgalmának operatív követésére, a szabályok szigorítására, illetve a büntetések drasztikus fokozására? Ugyanis a készpénzforgalmi szabályok ez évi változása és a pénztárgépek új, adóhatósággal közvetlenül összekötött rendszerének kialakítása – a jogszabályalkotók oldaláról - azt jelzi, hogy az adózók jelentős részét közvetlenül és folyamatosan szükséges kontrollálni. A rendszer kialakításánál hivatkoztak az adózási visszaélések magas arányára, (nálunk a fekete és szürke jövedelmek arányát a GDP 17-30 százaléka közöttire becsülik különböző megközelítések, míg a fejlett országokban ennek arányát 6-8 százalékára teszik). Ha ennél általánosabban vizsgálnánk a kérdést, akkor arra is kereshetnénk a választ, hogy szabálykövetők-e a magyarok? Anélkül, hogy az ezzel a kérdéssel foglalkozó kutatásokra itt e cikk keretében lehetőségem lenne kitérni, csak utalnék arra, hogy a szabályok követésének két fő mintája terjedt el.

Az egyik minta szerint (például skandináv államok) az önös érdekről a közösségért való lemondás normái jobban belső értékké válnak, és persze a közösség érdekeit megsértőket – például adójukat eltitkolójukat – a közösség jobban elítéli. Ezért önmagában is jóval kisebb a szabálysértők aránya.

A másik mintában (mint nálunk is) intenzívebb a következő motiváció: nem azért tartják kívánatosnak a szabálykövető magatartást, mert a közösség érdeke, vagy a társadalmi kooperáció ezt kívánja, hanem mert félnek a büntetéstől, illetve minél kevéssé értenek egyet a fennálló szabályokkal, annál nagyobb büntetésekkel és szigorúbb ellenőrzésekkel lehet a szabálykövető magatartást fenntartani.

Az adózási szabálykövetés kikényszerítésére bevezetetett szigorú szabályok érvényesülnek ez évtől a készpénzforgalom operatív követésénél, illetve a kapcsolódó potenciális szankcióknál. Az új pénztárgépekkel kapcsolatos legszigorúbb szankciókra például azok a forgalmazók számíthatnak, akik pénztárgépet engedély nélkül forgalmaznak, illetve az előírásoktól eltérő pénztárgépet adnak el, ilyenkor 10 millió forintig terjedő bírság is lehetséges. A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az állami adóhatóság.

A következőkben arra teszek kísérletet, hogy röviden összefoglaljam a készpénzforgalomra vonatkozó zabályokat, (megjegyzem, hogy csak a pénztárgépek kezelésének részletei több, mint száz oldalt tesznek ki a közlönyben, így a technikai elemekkel nem foglalkozom, ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek nem lényegesek!)

A készpénzforgalom komplex szabályai

A szabályozás alapvetően ketté vált, egyrészt a banki fizetések felé tereli, kényszeríti a vállalkozásokat, másrészt operatív figyelési rendszert biztosít a kisebb kifizetéseknél, valamint a lakosság és vállalkozások közötti pénzmozgásoknál.

1. Egyrészt korlátozottá vált ez évtől a készpénzforgalom: ha egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani. A törvényben foglalt előírások megsértése esetén 2013. január 1-jétől dupla szankció él: a kifizetés teljesítője, valamint a szabálytalan kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalék mulasztási bírságot fizet. Ez például azt jelenti, hogy egy nettó 1,5 millió forintos nettó értékű szolgáltatásnak készpénzben való kifizetése esetén (bruttó 1 millió 905 ezer forint), duplán kellene 81 ezer forint bírságot mind a két félnek – azaz összesen több, mint 160 ezer forintot – fizetni. (Ha bankon keresztül történik a fizetés, akkor maximum a bankok által áthárított tranzakciós illeték hatásával kell többletként számolni, de természetesen ilyenkor biztosított az adott összegnek a könyvelésen keresztüli megjelenésével annak egyéb adózási vonatkozású nyomon követése is.)
Ugyanakkor az előző ellenőrzési szabály jelentős korlátja, hogy csak a két pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó közötti forgalom esetén érvényesül. Ilyennek számítanak: a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, például az egyéni vállalkozó is. Ebből adódóan csak kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik, tehát nem terjed ki a lakossági ügyletekre. A másik korlát, hogy a pénzforgalom jelentős részét kitevő, 1,5 millió forint alatti ügyletekre sem vonatkozik.

2. Tehát az előzőleg szabályozottakon kívül eső körnek, halmaznak a nagyobb ellenőrzési lehetőségét hivatott szolgálni a pénztárgépek és taxaméterek adóhatósággal való összekötése, azaz egy olyan műszaki megoldás bevezetése, amely úgynevezett adóügyi ellenőrző egységet (AEE) épít a pénztárgépbe, amely egy zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egység, amely ellátja a pénztárgép és NAV közötti titkosított adatkommunikációt. Ez a szervezeti egység folyamatosan rögzíti a pénztárgép eseményeit, az áramszünetet, a ki-és bekapcsolásokat, vagy a gyakorló mód bekapcsolását is stb. Sőt, az AEE rendszere meghatározott feltételek bekövetkezése esetén jelzi a jelentési szándékát a NAV szervere felé. A tényleges adatátadás ugyanakkor csak abban az esetben történik meg, ha erre a NAV szervere utasítást ad. A jelentést a NAV szervere kezdeményezi, biztosítva, hogy az adózó ne rendelkezzen információval a legutóbbi jelentésről. Az adattovábbítás a mobilszolgáltatók meglévő infrastruktúráján keresztül, titkosítva történik. Az AEE az egyes jelentések közötti időszakban egy lenyomatképző eljárással biztosítja, hogy utólag a pénztárgépi bejegyzéseket ne lehessen törölni.

Adatszolgáltatás.

A pénztárgéphasználatra kötelezett adózók az - Áfa tv. szerinti - adatszolgáltatási kötelezettséget az AEE-n tárolt, meghatározott adatokkal elektronikus hírközlő hálózat útján teljesítik. Az „online” kapcsolathoz tehát nem internetkapcsolat szükséges, hanem egyfajta mobil adatkapcsolat. Ha az adózónak valamely pénzátvételi helyén a mobil adatkapcsolat nem érhető el, és az aránytalan költségek nélkül külső antenna biztosításával vagy más műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, az adózó az állami adóhatósághoz egyedi mentesítés iránti kérelemmel fordulhat. Az egyedi mentesítés 1 évre szól. Azonban ilyenkor sem úszható meg az adatszolgáltatás. Egyedi mentesítés esetén az adózó adatszolgáltatási kötelezettségét úgy teljesíti, hogy az AEE-ben tárolt, adatszolgáltatással érintett adatokat CD/DVD lemezre, illetve egyszer írható optikai adathordozóra menti, és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak. A cikk folytatásában a bevezetés ütemezéséről, az átállási szakaszokról lesz szó.