Jelenlegi hely
2013. február 28. Miért is kell bekötni a pénztárgépet a NAV-hoz?
A pénztárgépekre vonatkozó új szabályok közvetlenül összekötnek az adóhatósággal – javul-e ettől az adózói fegyelem? Miért van szükség az adózók készpénzforgalmának operatív követésére, a szabályok szigorítására, illetve a büntetések drasztikus fokozására?
A pénztárgépek új, adóhatósággal közvetlenül összekötött rendszerének kialakítása – a jogszabályalkotók oldaláról – azt jelzi, hogy az adózók jelentős részét közvetlenül és folyamatosan szükséges kontrollálni. Az adózási szabálykövetés kikényszerítésére bevezetett szigorú szabályok érvényesülnek ez évtől a készpénzforgalom operatív követésénél, illetve a kapcsolódó potenciális szankcióknál – írja az adózóna adózási szakportál. A rendszer kialakításánál hivatkoztak az adózási visszaélések magas arányára, (Magyarországon a fekete és szürke jövedelmek arányát a GDP 17-30 százaléka közöttire becsülik különböző megközelítések, míg a fejlett országokban ennek arányát 6-8 százalékára teszik).
Az új pénztárgépekkel kapcsolatos legszigorúbb szankciókra például azok a forgalmazók számíthatnak, akik pénztárgépet engedély nélkül forgalmaznak, illetve az előírásoktól eltérő pénztárgépet adnak el, ilyenkor 10 millió forintig terjedő bírság is lehetséges. A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az állami adóhatóság.
A portál röviden összefoglalja a készpénzforgalomra vonatkozó szabályokat (csak a pénztárgépek kezelésének részletei több mint száz oldalt tesznek ki a közlönyben, így a technikai elemekkel nem foglalkozik).
Részletek bővebben, a 2013.02.27. napján készült cikkben