SUPERBIO® HOLDING

Hogyan értelmezi a magyar adóhatóság az Európai Bíróság döntését? Mire számíthatnak az áfa-levonási jog gyakorlásakor az adózók? Cikkünkben szó esik többek között arról, mi vár az adóalanyokra a jövőben, s arról is, mire lehet számítani az adóellenőrzés során.

Az áfa-levonási jog érvényesíthetőségéről szóló cikksorozatunk első részében szó esett a közösségi jog Európai Bíróság általi értelmezéséről és a megszorítóan értelmező Kúriáról is - konkrét példák bemutatásán keresztül. Most az adóhatósági reakció bemutatásával folytatjuk.

A kiváró adóhatóság

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal első hivatalos reakciója a Mahagében Kft./Dávid Péter ügy ítélethirdetése után 7 nappal kelt, melyben a hivatal hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság ítéletében kizárólag az uniós jogot értelmezte, melyet majd a magyar bíróságok vonatkoztatnak a tárgyi ügyekre. A kérdéseket feltevő, az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező törvényszékek (pécsi, szolnoki) vonatkoztattak is, melynek kapcsán velős összegzésként elmondható, hogy az adóhatósági határozatokat az elsőfokú határozatokra is kiterjedően, új eljárás elrendelése nélkül hatályon kívül helyezték. A teljességhez hozzátartozik, hogy a Tóth Gábor ügyben kezdeményező Kúria határozatában új eljárás lefolytatását rendelte el. Hivatkozásként ennek kapcsán előadta, hogy „nem kerülhet sor arra, hogy a bíróság (értsd itt Kúria – a szerző) fogalmazza meg a keresettel támadott határozat törvényi rendelkezéseknek megfelelő indokait, mivel ebben az esetben a bíróság a törvényességi felülvizsgálat helyett átvenné a közigazgatási szerv hatáskörét, döntési jogosultságát…”.

Információink szerint a Kúria elvi határozatát követően törvényszéki szinten is jellemzővé váltak – hatályon kívül helyezés esetén – az új eljárásra utasító döntések.

A hatóság első megnyilvánulásában hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Bíróság nem a magyar adóhatóság gyakorlatát minősítette. Ezzel személyesen én egyetértek, főleg annak a tudatában, hogy az uniós döntéseket elsősorban az adóvisszaélésekben tudatosan közreműködő szereplők értékelték egyoldalúan interpretált jogi mentőövként. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az adóhatóság munkájában (tisztelet annak a kivételnek, akit illet) a magyar vonatkozású ítéleteket megelőzően igenis megjelent egy leegyszerűsítő jogértelmezés, mely a számlakibocsátói (vagy éppen vevői) oldalon elkövetett jogsértéseket kvázi objektív felelősség alapján büntette a kereskedelmi láncolatok több pontján, ahelyett – és sokszor anélkül –, hogy a gazdasági szereplők között végbement ügyleteket önállóan ítélte volna meg, elmulasztva azon körülmények értékelését (hovatovább vizsgálatát), amelyek a konkrét (felek közötti) gazdasági eseményhez fűződő adólevonás jogszerűségének értékelése körében relevanciával bírnak.

Az adóhatóság több tartalmat hordozó reagálása 2013 februárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szaklapjában jelent meg, melyből a hatóság jövőbeli ars poeticája körvonalazható.

- A hatóság a jövőben is vizsgálni fogja a számlakiállító
– számlabefogadó kapcsolatán túli, releváns további gazdasági kapcsolatokat is.
- A számlabefogadó tudatos, szándékos magatartásán túl a szokásos gondosság, az adott szereplőtől ésszerűen elvárható intézkedések elmulasztása is okozhatja az áfa levonási jog elvesztését.
- Abban az esetben, ha a levonási jogot érvényesíteni kívánó adóalany szabálytalanságra utaló körülményt észlel, elvárható, hogy mélyrehatóbban tájékozódjon.
- Az ésszerűen elvárható intézkedések nem sorolhatóak fel tételesen, ugyanakkor az érintett cikkben példaként említésre kerültek a számlakibocsátó társaságok képviseletére, tevékenységi körére, alkalmazottainak számára, mérlegadatokra vonatkozó információk.
- Természetesen az összefüggéseket, elérhető információkat egyedileg az adott tényállás és szereplő figyelembevételével lehet értelmezni és értékelni.
- Az ésszerűen elvárható intézkedésekkel felismerhető objektív körülmények fennállását a hivatalnak kell bizonyítania.

Konklúzióként elmondható, hogy a levonási jogot érvényesíteni kívánó adóalanyok helyzete abból a szempontból biztosan javul, hogy a hivatalnak a jövőben a tényállás részletes feltárásán túl az abban esetlegesen megjelenő hiányosságok, ellentmondások logikai láncolatát elemeznie kell, és az adólevonási jog elutasítása esetén bizonyítani köteles a számlabefogadó csalásban való részvételét igazoló objektív körülmények fennállását, észlelhetőségét. A nehézség a gyakorlati alkalmazáskor ott fog keletkezni, amikor a csalásban való részvételt próbálja majd megtölteni a hivatal tartalommal. Ehhez ugyanis minden tényállás és szereplő kapcsán egyedileg kell a jövőben kimunkálni azon objektív körülmények fennállását, melyeket a levonási jogot érvényesíteni kívánó adóalanynak ésszerűen elvárható magatartása mellett minimális felelősségi alakzatként fel kellett volna ismernie, azaz azokról tudnia kellett volna. Ezen a ponton azért néhány adóellenőr át fog esni annak a bizonyos lónak a túloldalára, míg ezzel párhuzamosan az adókijátszási tevékenységet szándékosan folytatók látszólag a legjóhiszeműbb, legkörültekintőbb szereplő köntösében fognak tündökölni.

El kell ismernem itt, hogy magam is komoly nehézségekkel küzdenék a fehér és szürke, szürke és fekete kromatikus határainak pontos meghatározásakor, különös tekintettel arra, hogy a közeli jövőben e téren a mostanitól sokkal élesebb kontrasztok – várhatóan – a hatósági jogalkalmazás tükrében sem fognak kirajzolódni. A helyzet fonákságát talán jól érzékelteti, ha úgy fogalmazunk, hogy e cikk témájába vágó uniós döntések következtében az adóalanyok helyzete ugyan jobb lett, de nem lett könnyebb. Jó tanácsként itt csak annyit, hogy új partner megjelenése, nagyobb volumenű ügylet megkötése előtt a lehetőségekhez képest tájékozódni kell az elérhető adatbázisokból. Többek között ilyenek lehetnek például cégadatokra vonatkozó közhiteles nyilvántartások, különösen az ügyletekben eljáró személyek céggel való kapcsolatai. Értékelendő a partner vállalkozás beszámolóinak adatai, a beszámoló letétbe helyezésének esetleges hiánya.
Kontrollálandóak a NAV honlapján elérhető adatbázisok (adószám töröltek, felfüggesztettek, hátralékosok állományai, végrehajtással érintett személyek adatbázisa, az alkalmazotti létszámra vonatkozó adatok, pozitív megerősítésként köztartozásmentes adózók -- nem adu ász, de értékes lap). Fentieken túlmenően érdemes megvizsgálni és dokumentálni a partner vállalkozás ügylet jellegéhez, volumenéhez igazodó működési körülményeit, teljesítési képességét. (Fanyar humorral: ha elkerülhető, tartózkodjunk az áfa visszaigénylésétől.)

A felsorolás természetesen nem kimerítő, inkább csak egy általános nemtetszés kiváltására alkalmas, konkrét helyzetekben az adóalanyoknak maguknak kell meghatározniuk az elvárható körültekintés ügyletre illesztett határait, melyről szakember tanácsát is indokolt lehet kikérni.