SUPERBIO® HOLDING

A Magyar Közlöny 31. számában kihirdetésre került az új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely 2014. március 15-én lép majd hatályba. Segítve a felkészülést az új törvény alkalmazására, cikkünkben bemutatjuk a gazdasági alapítására vonatkozó szabályokat.

Mindenekelőtt nézzük meg: mi is a gazdasági társaság?

A gazdasági társaságokat a tagok vagyoni hozzájárulásukkal, üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hozzák létre. Az új Ptk. kimondja, hogy a gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás. Jogi személyiség azt jelenti, hogy a gazdasági társaság jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek.

A jogi személy a tagjaitól vagy alapítóitól elkülönülten, önállóan jelenik a gazdasági életben. Az önálló megjelenést teszi lehetővé, hogy a jogi személynek önálló neve van, székhellyel és a tagok hozzájárulásának eredményeként vagyonnal rendelkezik.

A vagyon azt biztosítja, hogy a jogi személy önállóan áll helyt a tartozásaiért, azaz a tagok vagy alapítók nem kötelesek helytállni a jogi személy tartozásaiért. Ezen általános alapelvtől azonban az új Ptk. eltérést enged a következő esetben: „Ha a jogi személy tagja vagy alapítója a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, akkor ezekért a tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni”, azaz a tag(ok)illetve az alapítő(k) ez esetben a teljes vagyonukkal felel(nek) a társaság tartozásaiért.”

A jogi személy létrejötte két feltételen alapul. Az egyik, az alapítóknak vagy tagoknak az alapításra irányuló szándéka, amely a létesítő okiratban jut kifejezésre. A másik feltétel a bírósági nyilvántartásba vétel.

A közkereseti társaság, betéti társaság, és a nem egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létesítő okirata a társasági szerződés. A részvénytársaság alapszabállyal jön létre. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű alapító okirattal létesíthető. A létesítő okiratba bele kell foglalni többek között a jogi személy székhelyét és teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét.

A jogi személy székhelyével kapcsolatban az új Ptk. nem írja elő, hogy a jogi személy a székhelyén folytassa a tevékenységét. Az új Ptk. alapján a székhely egy olyan hely, ahol a jogi személy részére küldött iratok, küldemények átvételre kerülnek és a jogszabályban meghatározott iratok elérhetőek.

A vagyoni hozzájárulás – hasonlóan az eddigiekhez - történhet pénzzel, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással.

Az új Ptk. a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel összhangban kifejti, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet követelés (ha azt már az adós elismerte, vagy jogerős bírósági döntésen alapul, ugyanakkor nem lehet: a tagok olyan kötelezettségvállalása, amely munkavégzésről vagy személyes közreműködésről szól, illetve szolgáltatásra irányul.

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások esetén kérdéses lehet annak értéke. Az új Ptk. meghatározza, hogy ha a működés során kiderül, hogy a ténylegesen szolgáltatott érték kevesebb, mint ami a létesítő okiratban került meghatározásra, akkor a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató köteles azt kiegészíteni. Erre a kiegészítésre vonatkozó igényét a jogi személy érvényesítheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven belül.

A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia, továbbá közjegyzőnek vagy ügyvédnek, illetve valamelyik alapító jogtanácsosnak ellen kell jegyeznie. Az ellenjegyzéstől számított 30 napon belül (engedélyhez kötöttség tevékenység esetén 15 napon belül) be kell jelenteni a társaságot a bíróságnak bejegyzés (nyilvántartásba vétel) céljából. Fontos, hogy a bíróság csak jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg a jogi személy nyilvántartásba bejegyzését. A gazdasági társaság a létesítő okirat ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet. Ugyan a bejegyzési eljárás időtartama jelentősen csökkent, azonban mégis van a társaságnak egy olyan életperiódusa, amikor még előtársaságként működik, és ezen idő alatt erősen korlátozott a tevékenysége.

Addig, amíg a társaság előtársaságként működik:
- a tagok vonatkozásában kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be;
- a létesítő okirat módosítására
– a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély kiadására jogosult szerv felhívása teljesítésének kivételével– nem kerülhet sor;
- másik gazdasági társaságot nem alapíthat,
- más gazdasági társaságban tagként nem vehet részt;
- nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per; és
- nem határozható el átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés. Ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják például a létesítő okirat érvénytelen, akkor az előtársaság köteles a működését késedelem nélkül megszüntetni.

Ha a gazdasági társaságot a bíróság jogerősen bejegyzi, akkor az előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek és a gazdasági társaság ténylegesen megkezdheti a működését.