SUPERBIO® HOLDING

A napokban elkeseredetten hívott fel egy használtruha kereskedő ismerősöm, hogy a NAV ellenőrei próbavásárlást hajtottak végre üzletében (nyugtát nem adott) akik csak utólag igazolták magukat. Kérték tőle az áru eredetét igazoló bizonylatokat is (nem tudta felmutatni). Végül jegyzőkönyvbe foglalták megállapításaikat, melyek nagyjából a következők voltak: Az eladó a vásárlásról bizonylatot nem állított ki, az áru eredetét nem tudta igazolni. További vizsgálat indul. Nézzük meg a történtek jogszabályi hátterét, hiszen ilyenkor mindenféle érzések kavaroghatnak bennünk.

A fent leírtakban egy adóellenőrzés valósult meg, melyet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 86-119. § szabályoz. Ezen belül a 119. § az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést tartalmazza.

Art. 119. § (1) Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.

(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság
a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését,
b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,
d) a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségének teljesítését,
e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot,
f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,
g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket vizsgálja.

(3) Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetőleg az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugta-kibocsátási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.

Próbavásárlás:
Az adóellenőrök kedves vevőként viselkedve árucikket vásárolnak a boltban. Fizetnek és itt dől el, hogy hogyan tovább. Amennyiben a megvásárolni kívánt árucikk pénztárgépbe való beütése előbb valósul meg, mint a pénz átvétele a vásárlótól, akkor nem követett el hibát az eladó. Viszont ha a sorrend megfordul, akkor bizony hibázott! Ne várjuk el tőlük, hogy előre bemutatkozzanak, hisz ne feledjük: cél az adóelkerülési szándék kiszűrése.

Art. 93. § (5). „Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni”.

(5a) Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot - amennyiben az adóellenőr jogsértést nem állapít meg - a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja.

Az áru eredete:
Tanácsom: amennyiben az számlák, egyéb bizonylatok már átadásra kerültek a könyvelésre, legalább fénymásolatban legyen meg annak az árumennyiségnek bizonylata, amely a boltban található.

Art. 178. § 13. Igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik.

Az ellenőrök a vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet állítanak ki, melyet gondosan el kell olvasni.
Ezekre még a helyszínen észrevételt lehet tenni, amennyiben nem, vagy csak részben értünk egyet (ha nem kapcsoltunk rögtön, úgy az észrevételezésre van még 15 napunk). Majd az érintett felek aláírása következik, valamint egy jegyzőkönyvi példány átadása. (Art. 104. §)