SUPERBIO® HOLDING

Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mit kell tudni az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett volt magán nyugdíjpénztári tagok nyugellátásáról.

A magánnyugdíjpénztár tagjának társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított öregségi nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-jétől kezdődő időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. [1997. évi LXXXI. törvény ( a továbbiakban: Tny.) 21/A (1) bek., 1. sz. melléklet.]

A Tny. 2013. január 1-jétől hatályos 21/A § (2) bekezdése értelmében ha a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj megállapítását követően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép – azaz az egyéni számláján lévő összeg a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) rendelkezései értelmében az államháztartás részére átutalásra kerül –, az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell.

(A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjasként visszalépett öregségi nyugdíjas ellátását a pénztártagság miatt alkalmazott csökkentések nélkül, tehát teljes összegben kell a megállapítás napján visszamenőlegesen megállapítani. A módosítás előfeltétele, hogy a tagi kifizetéssel csökkentett pénztári követelést a magánnyugdíjpénztár átutalja a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére.)

E jogszabály alkalmazhatóságát tekintjük át a következőkben, a korhatár előtti ellátásban, illetőleg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők esetében, tekintettel arra, hogy ezek a személyek az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján 2012. március 31-éig élhettek az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetőségével.

Azon személyek esetében, akik az említett jogszabály alapján kezdeményezték visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe, a visszalépés kizárólag abban az esetben nem volt engedélyezhető, ha a kérelmező saját jogú nyugellátásban részesült.

Tekintettel arra, hogy a korhatár előtti ellátásban, illetőleg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyek nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, ezen személyeknek a hivatkozott rendelkezés alapján történő visszalépése jogszerű volt.

A visszalépés ténye ugyanakkor kizárólag az öregségi nyugdíj összegére van kihatással, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megállapított és folyósított, saját jogú nyugellátásnak nem minősülő ellátások tekintetében ugyanis nincs jogszabályi felhatalmazás az ellátás összegének ezen a jogcímen történő módosítására.

Az érintett ellátások bármelyikében részesülő személy az Mpt. 24. § (15) bekezdése szerinti visszalépése alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nem kezdeményezheti ellátásának módosítását, a kérelem teljesítésére ugyanis nincs jogi lehetőség. A módosításra kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően van lehetőség, amikor a korábbi korhatár előtti ellátás már nyugellátásként kerül továbbfolyósításra.

A korhatár előtti ellátás esetében nem kell az öregségi nyugdíj összegét ismételten kiszámítani, hanem a korábban korhatár előtti ellátásként folyósított nyugellátásnak a megállapító határozatban feltüntetett teljes (100 százalékos) összegét vesszük alapul az időközi emelésekkel növelt módosított összeg kiszámításánál.

Ha az igénylő a korhatár előtti ellátásra való jogosultság időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és kéri a nyugellátása összegének újbóli megállapítását, egyidejűleg bejelenti, hogy az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján időközben visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, a nyugellátását az általános szabályok alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha az igénylő soha nem lett volna magán-nyugdíjpénztári tag. Az így kiszámított összeget össze kell hasonlítani az előzőekben ismertetettek szerint kiszámított teljes összegű öregségi nyugdíjnak az időközi emelésekkel növelt összegével, tekintettel arra, hogy az igénylőt az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépésére figyelemmel ez az összeg illetné meg. Az ügyfelet az új, ismételten megállapított teljes (100 százalékos) öregségi nyugdíjának összege mellett a régi (korhatár előtti) ellátása csökkentés nélküli (100 százalékos) összegének az öregségi nyugdíjkorhatára betöltése napjáig esedékes időközi emelésekkel növelt összegéről is tájékoztatni kell, és részére a kedvezőbb összegű ellátást kell folyósítani.

Ha az ellátott a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesül, és ezen ellátások módosítására a vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést, a magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetésének kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően lehet jelentősége.

Ha az igénylő 2011. december 31-én I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj ( Mmtv. 32. § (1) bekezdés a)-b) pontja) alapján részesül rokkantsági ellátásban, és kérelmet nyújt be a rokkantsági ellátása öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása iránt, és amennyiben jelzi, hogy a korábbi rokkantsági nyugdíja megállapításakor fennállt magán-nyugdíjpénztári tagsága megszűnt, úgy a korábbi rokkantsági nyugdíjának – időközi emelésekkel növelt – csökkentés nélküli (100 százalékos) összege kerül összehasonlításra az új öregségi nyugdíjösszeggel.

Ha az igénylő nem az Mmtv. hivatkozott rendelkezései alapján részesül rokkantsági ellátásban, vagy nem a rokkantsági ellátásának öregségi nyugdíjként történő folyósítását kéri, hanem öregségi nyugdíj megállapítása iránti igénybejelentéssel él, úgy tekintik, mintha soha sem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja, és a nyugellátását ennek megfelelően állapítják meg. Ez az eljárás vonatkozik a rehabilitációs ellátásban részesülő személyre is.