SUPERBIO® HOLDING

Szociális hozzájárulási adó és járulék: mikor, hogyan kell fizetni?

Jogszabály 1997. évi LXXX. törvény
Jogszabály 2011. évi CLVI. törvény

Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény értelmében a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót az adófizetési kötelezettséget keletkeztető, adóalapot képező jövedelem után kell megfizetni. Mivel az említett adónem lényegét tekintve a társadalombiztosítási járulék „jogutódja”, (amit pedig a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kellett leróni) kézenfekvő, hogy az adófizetést keletkeztető jogviszonyok megegyeznek a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokkal, míg az adó alapjául szolgáló jövedelmek pedig a járulékalapot képező jövedelmekkel, amelyek egyben az egyéni járulékok alapjául is szolgálnak. Mindebből az is következik, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, azután – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk.

Vannak azonban különbségek. Elsőként azt kell megemlítenünk, hogy a szociális hozzájárulási adóról törvény alapján valamennyi – a Tbj. 5. § (1) g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony adófizetési kötelezettséget keletkeztet, miközben e jogviszonyok csak akkor járnak biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel, ha az e tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát.

Például egy havi 10 ezer forintos megbízásból származó – a költséghányad szabály alkalmazása révén - 9 ezer forintos jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, miközben biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

Ezzel szemben, a jogok felhasználásának az ellenértékéből – tehát ugyancsak önálló tevékenységből származó jövedelem – sem a szociális hozzájárulási adónak, sem a járuléknak nem alapja, 27 százalékos eho terheli.

A jövedelmet pótló kártérítés, illetve kártérítési járadék a Tbj. vonatkozó rendelkezései szerint nem képezi járulék alapját, szja szempontjából viszont munkabérnek minősül, illetve a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni utána.

Például egy munkaügyi per esetén a jövedelempótló kártérítést nem kell járulékalapként figyelembe venni, de a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni utána.

Az egyéni és társas vállalkozó esetében – természetesen figyelembe véve a minimális havi minimális adó és járulék alapok közötti különbségeket – harmonizálnak a szociális hozzájárulási adó és a járulékfizetés szabályai.

Például a biztosított többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó ugyanazokra az időszakokra mentesül a minimálbér 112,5 százaléka utáni 27 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetési alól, amely időszakra nem kell megfizetnie a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkarő-piaci járulékot vagy a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.

Vagy: a heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező evás egyéni vállalkozó éppen úgy az eva-alap 4 százaléka után fizeti a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, mint az egyéni járulékokat.

Az egyházi személy esetében azonban különbséget találunk: míg a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó mentességi okokat megfelelően alkalmazva mentesíti az egyházi személyt is bizonyos időszakokra a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, addig a Tbj. vele kapcsolatban az egyéni járulékok vonatkozásában ilyen előírásokat nem tartalmaz.

Vagy, ha adott egyházi személy rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással, akkor az egyház nem kötelezett utána a minimálbér alapul vételével a szociális hozzájárulási adó megfizetésére. Ezt a szabályt viszont ugyancsak nem tartalmazz a Tbj. az egyéni járulékokra vonatkozóan.