Jelenlegi hely
2013.05.03., Az osztalékfizetés, osztalékelőleg fizetés szabályai, összefüggései
Az osztalékfizetés, osztalékelőleg fizetés szabályai, összefüggései
A magyar számviteli szabályok alapján különös aktualitása van a vállalkozók többségénél a 2012. évi üzleti év zárásának, hiszen a beszámolót május végéig kell elfogadniuk és letétbe is helyezniük abban az esetben, ha az üzleti évük megegyezik a naptári évvel. A társaságok, vállalkozások életében meghatározó az üzleti év zárása, az erre vonatkozó beszámoló elfogadása, és ezzel összefüggésben a tulajdonosi osztalék megállapítása, adózása, illetve a korábbi osztalékelőlegekkel kapcsolódó elszámolás. Tekintettel ennek aktualitására és a felmerülő kérdésekre, ennek összefüggéseit foglaljuk össze a következőkben, két részletben.
A vállalkozások az üzleti év zárasával nemcsak ellenőrzési mechanizmusokat (például könyvvizsgálat) működtetnek, hanem számvetést is készítenek arról, hogy az előző év működése eredményes volt-e, nyereséggel vagy veszteséggel zárult és a tulajdonosok döntenek arról is, hogy a távlati célok érdekében a megtermelt eredményt – növekedési lehetőségeiknek teret adva - visszaforgatják, vagy osztalék formájában kivonják a vállalkozásból.
A mai időkben azt tapasztalni, hogy igen nagy a motiváció a nyereségnek vállalkozásból való kivonására, még a legnagyobb társaságok, vállalkozások esetében is. Az osztalék (és osztalékelőleg) fizetésének is megvannak a feltételei, azaz ha az adott társaság legfőbb döntéshozó szerve – például korlátolt felelősségű társaság esetén a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés – az osztalék kifizetése mellett dönt, bizonyos törvényi előírásoknak meg kell felelni.
Egyrészt az osztalék fizetésének lehetőségét a társasági szerződésben rögzíteni kell. Másrészt osztalékot csak elfogadott számviteli beszámoló alapján lehet fizetni. Tehát az osztalékfizetéshez kapcsolódóan korlátozást mind a gazdasági társaságokról szóló törvény, mind pedig a számviteli törvény meghatároz.
1. A gazdasági társaságokról (Gt.) szóló törvényben meghatározott szabályok:
- a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában fizethető osztalék (a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani),
- a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell határozni az osztalék jóváhagyásáról, fizetéséről, illetve
- nem fizethető osztalék, ha a társaság saját tőkéje a számviteli szabályok szerint számított módon nem érné el a társaság jegyzett tőkéjét (például törzstőkéjét, alaptőkéjét).
2. Korlátok és feltételek a számviteli törvényben az osztalék fizetésével kapcsolatban:
- ha az eredmény-kimutatás szerinti adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, ez esetben az eredménytartalék igénybevételére is lehetőség van (legfeljebb azonban a pozitív összeg erejéig),
- kettős könyvvitel vezetése esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Tekintettel a jelenleg egyre nagyobb arányú fizetőképességi, likviditási problémákra is, ezen kívül figyelembe kell venni a fizetőképességi nyilatkozatot is. A Gt. 131. §-a szerint az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel.
Az ügyvezető köteles ezt a nyilatkozatot az osztalékot is tartalmazó beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A cégbíróság felé történő elektronikus küldés úgy valósul meg, hogy a dokumentumot digitálisan aláírva elektronikusan továbbítjuk. A bejelentés ugyan nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel, viszont az elektronikus küldéshez inkább érdemes egy ügyvéd segítségét kell kérni, aki ezért általában díjat is felszámít.
Az osztalékelőleg kérdései
A gyakorlatban sokszor kerül sor osztalékelőleg fizetésére is. Tekintettel arra, hogy az osztalék adózása összefügghet az osztalékelőleggel, így érdemes ennek összefüggéseit is áttekinteni. E tekintetben az üzleti évet három részre oszthatjuk.
A Gt. 133. §-a szerint „két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat”, ha teljesül két feltétel:
- a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; továbbá
- a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
Tehát először is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy sajnos sok esetben, ha nincs a társasági szerződésben osztalékelőleget megengedő (előíró) szabály, akkor ilyen jogcímen nem történhet kifizetés. Ilyenkor a kifizetést át kellene minősíteni kölcsönnek, és ennek magánszemély esetén - a kedvezményes kölcsön kamatkülönbözete után - adókövetkezménye is lehet!
2012. évtől kedvező lehetőség - módosult a Gt. –, hogy az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg tehát a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.
Tehát az előzőek alapján három időszakot is megkülönböztethetünk:
- „tiltott időszak”: a naptári év első napjától az előző évi beszámoló elfogadásáig - amíg a beszámoló nincs elfogadva, addig még osztalékot sem lehet fizetni az előző év terhére, de még osztalékelőleget sem a tárgyév várható eredményének terhére. Sokszor emiatt kerül sor a beszámoló „sürgős” elfogadására;
- „szabad időszak”: az előző évi beszámoló elfogadása és a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül (naptári évvel azonos üzleti év esetén – június 30-áig) osztalékelőleg is fizethető külön közbenső mérleg nélkül - 2012. évtől - és egyben osztalék is fizethető az előző éves beszámoló elfogadása alapján, ha a társaság legfőbb döntésre jogosult szerve így döntött (a feltételekről lásd előző részben leírtakat). A 2012. évi változás kifejezetten kedvező irányú volt, hiszen kevesebb adminisztrációval kerülhet sor az osztalékelőleg kifizetésére akkor is, ha a gazdálkodó szervezet tulajdonosai korábban, a beszámoló elfogadásakor nem szavaztak meg osztalékot, de utólag válik szükségessé az osztalékelőleg kifizetése;
- „feltételes szakasz”: ha a mérleg fordulónapját követő hat hónapon túl vagyunk (normál üzleti év esetén a második félévben), osztalékelőleg csak közbenső mérleg alapján fizethető (a korábban hivatkozott feltételekkel). Ebben a szakaszban – azaz az év végéig is kifizethető a korábban megállapított, de még fel nem vett osztalék, de ilyenkor is vállalni kell az ügyvezetőnek a fizetőképességi felelősséget. Ugyancsak előnyös az előbb utalt módosítás ilyenkor is, amely szerint az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy például egy július 1-jei fordulónappal készített közbenső mérleg alapján az év második felében – a likviditási helyzet függvényében – többször is („folyamatosan”) lehet felvenni osztalékelőleget.
Az előző logikát és szabályokat érdemes betartani - nagyobb mozgásteret és szabadságot ad, mint korábban -, mégis ennek ellenére előfordultak olyan esetek, amikor nem e szerint jártak el. Például a vállalkozó késve reagált és az osztalékelőleg utalást az év utolsó banki napján indította el, de a terhelésre mégis január 2-án, és így „a tiltott időszakban” került sor, tehát ez már nem minősülhetett osztalékelőlegnek.
(Az osztalék- és előlegének adózási összefüggéseivel, folytatás következik.)