SUPERBIO® HOLDING

Azt mindenki tudja, hogy mi is a bankkártya: egy 85*54 mm-es műanyag kártya, amelynek segítségével, a hátoldali mágnes csíkon vagy előlapi mikrochipen tárolt adatok révén fizetni lehet. De azt tudjuk-e, hogy magunkat kártyabirtokosnak nevezhetjük csak, nem kártyatulajdonosnak A tulajdonos ugyanis mindig a kártyát kibocsátó bank, aki fizet vele, használja, az „csak” a kártya birtokosa. Mi az, amit még érdemes tudnunk? Az Superbio^® Holding Budapesti könyvelőiroda összegyűjtött néhány hasznos információt.

Két bankkártyakibocsátóval találkozunk leggyakrabban: a Visa-val és a Mastercard-dal. Érdemes tudni, hogy a Visa USD elszámolású, a Mastercard euro alapú, de Európán kívül a PIN-kód köteles vásárlások esetén dollár-elszámolású. Forintos vásárlás esetén az átszámításnak nincs jelentősége, de eurós vásárlás esetén Visa kártyával először dollárra váltják a fizetett összeget, majd utána forintra. Ha van euróban vagy dollárban vezetett számlánk, akkor lehetséges, hogy a bankunk ezekről vonja ilyenkor az összeget, ha van rajtuk fedezet. Ám ebben az esetben is a szabály az, hogy amennyiben Visa kártyával fizetjük az eurós vásárlást, akkor azt először dollárra váltják, majd vissza euróra. Tegyük fel, hogy angol fontban vásárolunk, ez esetben is először dollárra vagy euróra váltják az összeget.

Budapesti irodánk napi tapasztalata, hogy amennyiben kártyával fizetünk, és nem forintban, az árfolyam változás is befolyásolja a fizetendő forint összeget, hiszen nem a vásárlás napján érvényes árfolyamot, hanem a könyveléskori árfolyamot használja a bank az átváltásra. A könyvelés általában megtörténik a következő munkanapon, de jó, ha tudjuk, hogy a kártya elfogadójának 30 napja van arra, hogy benyújtsa igényét a fizetett összegre, tehát ekkor kerül majd csak könyvelésre is.

A kártyák két fajtáját mindenki ismeri: dombornyomott és elektronikus. A dombornyomott általában magasabb díjú, de ezzel együtt lehetővé teszi azt is, hogy akkor is fizethessünk vele, ha a rendszer nem fér hozzá a számlaadatainkhoz. Ebben az esetben a kártyakibocsátóé a kockázat. A „sima” vagy elektronikus kártya pedig csak akkor használható, ha van a bankkal közvetlen kapcsolat. Az éves kártyadíj is ennek megfelelően magasabb egy dombornyomott kártyánál.

Egy tipp adótanácsadó irodánktól arra az esetre, ha elvesztenénk a kártyát: ha nem vagyunk biztosak abban, hogy elveszett, ne válasszuk rögtön a letiltás opciót. Ha később megtalálnánk mégis, már nem tudjuk a letiltást visszahívni, ki kell várnunk, míg megérkezik az új kártyánk, és természetesen fizetnünk is kell a letiltásért és a pótkártyáért. Jobb megoldás, ha inkább a használhatóság limitjét korlátozzuk. Akár napi egy forintra is levehetjük a vásárlási és a készpénzfelvételi limitet, és ezt, ha megkerült a kártya, visszaállíthatjuk az eredeti szintre. Bár olcsóbb, ha az elveszett dombornyomott kártya helyett társkártyát igénylünk, mégse tegyük soha, ugyanis ha megtalálják, az interneten PIN kód nélkül vásárolhatnak vele, hiszen minden ehhez szükséges adat megtalálható a kártyán (kártyaszám és CVV kód).

Könyvelés, adótanácsadás az aktuálisan érvényes jogszabályi környezetben:

Superbio^® Holding, Budapest