SUPERBIO® HOLDING

Munkaidő naptár 2012 (Klikk ide)

A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó alapvető rendelkezések a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény alapján a munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát.

Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet (lsd: reggeli,ebéd) időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő; éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (éjszakai pótlékra jogosít;a pótlék mértéke 15%); többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket; délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (délutáni műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 15%); éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka (éjszakai műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 30%); a teljes munkaidő mértéke 8 óra/nap 40 óra/hét Kivételesen: készenléti jellegű munkakörben ill. a munkáltató közeli hozzátartozója esetében max. 12 óra/nap és 60 óra/hét.

Munkaidőkeret meghatározása (lényege: az Mt. munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásait a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni; ezt különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a munkavállalók munkaideje nem a tipikus Hétfő –Péntek -napi 8 óra, hanem változó; a keret alkalmazása nagyobb mozgásteret biztosít a munkáltatónak, hiszen a munkaidőt és pihenőidőt a keret átlagában kell számolni, természetesen a napi munkaidő a maximális 12 órát így sem haladhatja meg, és a pihenőnapok kiadásának is speciális szabályi vannak!)

A keret lehet: kéthavi négyhavi (kollektív szerződés és idénymunka esetén) hathavi (több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés) 1 éves [Mt. 118. § (3)]

A munkaidőkeret kezdő-és befejező időpontjáról a munkáltató a munkavállalókat köteles tájékoztatni és a munkaidőkeret alkalmazásának tényét a munkaszerződésnek tartalmaznia kell (hiszen ez csupán egy törvény adta lehetőség a munkáltató részére).

A munkaidő beosztása: 119. § (1)-(2) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munka, amely pótlékra jogosít!(A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék.

Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.) Pihenőidő-pihenőnapok:

Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Kollektív szerződés legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő - a készenléti jellegű munkakörben, - a megszakítás nélküli, illetve - a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá - az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

Kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható - a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, - a készenléti jellegű munkakörben, - a megszakítás nélküli, illetve - a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint - az idénymunkát végző munkavállaló esetében, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap

a) kéthetente, illetve b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta c) idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.