Kiutalás előtti áfa-ellenőrzések: kockázatok és mellékhatások

Szinte bizonyos, hogy nincs olyan már hosszabb-rövidebb ideje működő vállalkozás Magyarországon, amely elkerülheti, hogy egyszer nála is csöngessen a revizor, s egy adóhatósági ellenőrzés – még ha sokan már mondhatni rutinszerűen is kezelik – valamennyi adózó életében kiemeltebb figyelmet érdemel.

Egyet lehet érteni az agresszív adótervezés elleni szigorú fellépéssel, ugyanakkor a bonyolult, nehezen érthető és állandóan változó jogszabályi környezet sok jogkövető vállalkozás számára is nehézséget okoz. Pedig ha a kiszámíthatatlan, értelmezési nehézségeket okozó elemeket, a vizsgálatok szubjektivitását sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valós gazdasági tevékenységet végző nemzetközi vállalkozások számára – hangsúlyozta Siklós Márta, a Leitner&Leitner tanácsadó cég igazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen a gyorsan változó gazdasági környezetről, s ehhez kapcsolódóan az adóbírságok kockázatáról, az adózói magatartás motivációiról és a kívánatos irányokról is szó esett.

Kiemelten vizsgálja a kapcsolt vállalkozások finanszírozási megállapodásait az idei transzferár-ellenőrzések során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Azok a - különösen külföldi kapcsolt vállalkozással rendelkező - cégek számíthatnak szigorú ellenőrzésre, amelyek gazdálkodásával kapcsolatban felmerül, hogy kölcsönszerződésnek álcázva juttatnak ki adózás előtti jövedelmet Magyarországról.

A NAV az elmúlt hónapban tette közzé 2013-as vizsgálati irányelveit, amelyek között - a korábbi évekhez hasonlóan - ismét szerepel a transzferárak ellenőrzése.

A kapcsolódó vizsgálat kétarcúsága

Kapcsolódó jogszabályok Jogszabály 2003. évi XCII. törvény

A kapcsolódó vizsgálat jogszabályba foglalása egy eszköz az adóhatóság kezében ahhoz, hogy a tényállás tisztázási kötelezettségének oly módon tegyen eleget, hogy az általa esetlegesen vitathatónak minősíthető gazdasági események minden szereplőjét megfelelően ellenőrizhesse.

A jogalkotói cél elvitathatatlan. De esetenként oly módon kerül sor kapcsolódó vizsgálat elrendelésére, ami lényegében azt eredményezi, hogy az adóhatóság figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a főkötelezettsége az eljárás során a tényállás teljes körű feltárása.

Az ünnepek körüli szokásos ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaidőn túli ellenőrzések, a nagyobb rendezvényekhez vagy ünnepekhez köthető vizsgálódások mindig több hiányosságot tárnak fel, mint az év során az egyéb razziák. Ebből a NAV azt a következtetést vonta le, hogy a szezonális termékek, szolgáltatások árusítása, nyújtása során az átlagosnál sokkal több a szabálytalanság, és ezek főleg a nyugtaadási, számlaadási kötelezettséget érintik.